MÉRLEG-elemzés 4. rész

Ezúttal a FORRÁS oldalt fogjuk átvizsgálni 🙂 .

Megnézzük, hogy miből tellett az eszközeinkre! Saját forrásból, kölcsönből? Megígérem azt is, hogy ma „kivégezzük” a MÉRLEGET – legalábbis, elméletben. No, vágjunk is bele!

 

Lehet, már nem is kellene a következő segítség, mert olyan rutinos, de biztos, ami TUTI, leírtuk ismét:).


Kövesse a leírást,
figyelje a mellékelt fotót, és a “REZON pink” is a segítségére lesz.

 

  • Elsőként hívja be az e-beszámoló kereső oldalát, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ , majd kattintson a
    “beszámoló keresés” menüpontra (alulról a 3 menü).
  • A cégnévhez üsse be az „Árindex Projekt” nevet.
  • Írja be az ellenőrző kódot.
  • Kattintson a „keres” feliratra.
  • Amikor megjelenik az Árindex Projekt Kft., kattintson rá.
  • Az új oldalon keresse meg és kattintson a 2010. ÜZLETI ÉVET ZÁRÓ Mérleg feliratra, majd az oldal tetején látható 11EB/M/A2 oldalra.
  • Már is a képernyőjén van az az oldal, amivel ma fogunk foglalkozni. Ez az oldal az Árindex Projekt vagyonáról szóló kimutatás, amit a szakmában úgy nevezünk, hogy „Források ” oldal. Honnan, miből? Ezt firtatjuk ma.
  • Nyomtassa ki, mert úgy könnyebb követni a magyarázataimat.

 

Üzleti évet záró Mérleg (2010. év) – 11EB/M/A2 – oldal

Itt is kezdjük a Fősorok áttekintésével, és nézzük át, mit tartalmaz a “Források” oldal a Mérlegben.

 

19. sor – D. Saját tőke (20.+22.+23.+24.+25.+26.+29. sor)
30. sor – E. Céltartalékok
31. sor – F. Kötelezettségek (32.+33.+34. sor)
37. sor – G. Passzív időbeli elhatárolások
38. sor – Források összesen (19.+30.+31.+37. sor)

 

A fent felsorolt főcsoportokba soroljuk be egy cég forrásait

Itt is csak egyszerűen gondoljuk végig a szó értelmét: “FORRÁSOK” Igen! Nem kell túlmisztifikálni! Azokról a pénzforrásokról beszélünk, ahonnan elővarázsoltuk azt az összeget, amelyből megfinanszíroztuk az eszközeinket.

 

A saját pénzünk, amivel indítottuk a céget, a bank pénze, amit kölcsön kaptunk, és azok az összegek, amelyeket még nem utaltunk el a szállítóknak, vagyis még a fizetési határidő alatt “használjuk”… Lássuk miből élünk!

 

D. SAJÁT TŐKE fősor

Ez elég egyértelmű, ugye?! A saját tőkénkről van itt szó, avagy milyen formában szerepelhet a saját pénzünk (cégünk saját pénze) mint pénzforrás? Fussa végig az I-VII. római számmal jelzett cetliket / sorokat.

 

 

Ritka az a cég, amelynek ezek a sorok egytől-egyig ki vannak töltve, kivéve a jegyzett tőkét. A jegyzett tőkét kötelező kitölteni minden esetben! Most nézzük át a sorokat egyenként.

 

I. Jegyzett tőke (20. sor) Ez az a sor amely ezer százalék, hogy tartalmaz egy bizonyos összeget. Sőt, azt is tudjuk, hogy egy Kft. esetében ez az összeg jelenleg újra minimum 3 000 000 Ft. (Betéti társaság esetén ez lehet kevesebb is, hiszen ott a beltag úgyis felel a teljes vagyonával). Ezt az összeget a Társasági szerződésben találjuk meg. Ott kiderül az is, hogy ezt egy (egyszemélyes Kft), vagy több személy fizeti be. Ha több személy fizeti be, akkor a szavazati arányuknak megfelelő arányban oszlik meg az összeg közöttük. A mi vizsgált cégünknél ez az összeg 3 000 000 Forint. Mire gondolunk az összeg láttán? Arra, hogy a cég 2007. szeptember 1. előtt alakult, amikor a minimum törzstőke 3 Millió Forint volt.

 

II. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (22. sor) Ebben a sorban, az alakulástól számított egy éven belül lehetett adat annak idején. Miért? Mert ennyi időt engedélyezett a törvény arra, hogy a jegyzett tőkénk – amit a Társasági szerződésben feltüntettünk – maximum felét megfizessük, amit nem tettünk meg az alakuláskor, mert nem volt annyi pénzünk. Jelen szabályok engedélyezik a hosszabb határidőt is, aminek persze feltételei vannak.

 

III. Tőketartalék (23. sor) Ebbe a sorba kerülhet többféle jogszabály alapján is összeg, de ez elég ritkán fordul elő. Szerintem erről a sorról elég annyit tudni, hogy olyan összeget tartalmaz, amit a tulajdonos ad a cégnek véglegesen – azaz nem kapja vissza. E téren úgy működik, mint a jegyzett tőke.

 

IV. Eredménytartalék (24. sor) Itt találjuk meg az előző évek működésének „bent hagyott”, azaz osztalékként ki nem fizetett eredményét, összevonva. Ezt azért hangsúlyozom ki, mert ebből nem tudunk az egyes évek eredményére következtetni, csakis összességében látjuk. Például az Árindex Projekt nevű cégünknél ez a 2010. évi 788 ezer Forint lehet egy 100 milliós nyereséges év, és egy 99 212 ezer forintos veszteséges évből adódott eredménytartalék. Érthető voltam?:) Tehát, az elmúlt évek nyereségeit és veszteségeit találjuk itt meg, összevonva.

 

V. Lekötött tartalék (25. sor) Ez ismét egy speciális sor. Ezt sem szándékozom túlragozni, csak a lényegét próbálom meg elmondani. A vizsgált cégünknél sincs ilyen! 🙂 Ebbe a sorba az Eredménytartalékból, és a Tőketartalékból vezethetünk át összeget olyan esetekre, amikor „biztosítékként” szükségünk van tartalékra. Pont úgy, mint amikor otthon azt mondjuk: „Ezt a pénzt félretesszük, hogy legyen mihez nyúlni, ha esetleg rosszabb idők jönnek”. Ilyen, ebben az országban nem szokott előfordulni, bocsánat! 🙂

 

VI. Értékelési tartalék (26. sor) Láthatjuk, hogy ez két adatból tevődik össze: Az Értékhelyesbítés értékelési tartaléka (27. sor) és a Valós értékelés értékelési tartaléka (28.sor) sorokból. Ezekhez csak egy-egy példát mondok, mert tényleg ritkán találkozunk olyan mérleggel, ahol ebben a sorban adatot találunk. Például, Értékhelyesbítési tartalékként tartalmazhatja egy eszköz értékének módosítását – a bekerülési értékéhez képest – , mivel mérlegkészítéskori piaci értéke jelentősen megnőtt. Azaz, ha megvettünk egy telket 10 Millió Forintért, de az manapság jelentősen többet ér, és ezért felértékeltetjük, akkor nő a befektetett eszközeink értéke ezzel a sorral párhuzamban.

 

VII. Mérleg szerinti eredmény (29. sor) Ezt az összeget akkor szeretjük – főleg a bankok – , ha jó nagy! 🙂 Miért? Mert akkor jó nagy nyereséggel zárta a cég az adott évét. Ez így van, de nem ez a teljes igazság. MERT, ha ez a szám kicsike vagy nulla, akkor is zárhatta a cég nyereséggel az évet.

 

Hogy is van ez? – kérdezhetik jogosan! 🙂 Azt, hogy mekkora nyereséggel zárt egy cég, az eredménykimutatásban láthatjuk biztonsággal – ahogy ott, akkor megbeszéltük. MERT, ha a cég osztalékként kiveszi a nyereségét (vagy egy részét), az már ebben a sorban nem jelentkezik. Az osztalék összege már kötelezettségként jelentkezik az alapítókkal szemben, amivel a Kötelezettségek sorban (31. sor) fogunk találkozni. Akkor már a cég „adós” vele a tulajdonosoknak. Igen, ezek a sorok nem tartoznak a „szórakoztató” kategóriába. Bocsi.

 

E. CÉLTARTALÉKOK fősor

Egy újabb nem közkedvelt sor, amelyet szintén ritkán használunk. A céltartalék képzés nem egy szabadon választott dolog. Törvény írja elő, hogy mire kell képezni és hogy a rendszeresen, folyamatosan felmerülő költségekre nem képezhető. Akkor ezzel kiderült, hogy itt ismét egy „biztosítékról” beszélünk. Gondolom ez nem idegen fogalom senki számára a mai világban!

 

Olyan kötelezettségekre kell ez a céltartalék nekünk, amelyeknek bizonytalan az összege, időpontja és a fedezete nincs biztosítva: pl. korengedményes nyugdíj, végkielégítés, stb. Vagyis, amely a közeljövőben várható, de az összege, időpontja nem fix.

A devizahitelből megvalósult beruházásnál is kell ilyet képezni, a futamidő hátralévő idejére, az árfolyam emelkedéséből eredő kamatnövekedésre.

 

F. KÖTELEZETTSÉGEK fősor

A forrás oldal legérthetőbb sora. Ezen nincs sok magyarázni való. Kötelezettségek = tartozom neked! Ezt sajnos mindenki ismeri. Ez az, amikor tele van a táska a cetlikkel: utalni kell a szállítónak, ki kell fizetni a rezsit, a béreket, az adókat, stb. Ez a sok kellemetlenség mind itt, egy helyen – azaz három csoportban bontva található:

 

I.   Hátrasorolt Kötelezettségek
II.  Hosszú lejáratú kötelezettségek
III. Rövid lejáratú kötelezettségek

 

A kötelezettségeket „fizetési határidő” szerint sorolják egyik vagy másik csoportba. Vegyük sorra őket:

 

I. Hátrasorolt kötelezettségek (32. sor) – Ahogy a neve is utal rá, ide olyan kapott kölcsönök tartoznak, amelyeknek a szerződésében benne van, hogy a kölcsönt nyújtó egyetért azzal, hogy a törlesztések sorrendjében a legutolsó helyen áll.

 

II. Hosszú lejáratú kötelezettségek (33. sor) – Ezek között az (következő) éven túli tartozások vannak. Pl. Ha vettünk egy autót kölcsönből, 5 évi részletre, akkor az adott évet (tárgy évet) követő év részletét a rövid lejáratú kötelezettségek közé kell tenni, a többit – mondjuk a hátralévő még 2 évi részletet – pedig a hosszú lejáratúba. Tehát, ha a 2010. évi mérlegben a hosszú lejáratú kötelezettségek sornak tartalma azt jelenti, hogy ezek 2012 és/vagy az azt követő évekre vonatkoznak.

 

III. Rövid lejáratú kötelezettségek (34. sor) Magától értetődik, ugye? Az előző példa kapcsán, itt találhatóak a 2011. évi kötelezettségeim. Ezek lehetnek kölcsönök, NAV tartozások, következő havi bérek, osztalék…. Vizsgált cégünknél a kiegészítő mellékletből kiderül, hogy itt NAV tartozást és 85 ezer szállítói tartozást mutat.

 

G. Passzív időbeli elhatárolások fősor

Ennek a fősornak hasonlóan, sőt megtévesztően olyan csúnya neve van, mint amivel az “Eszközök” oldalon találkoztunk. A tartalma is hasonló elven működik. Emlékszik még, hogy szólt az a meghatározás? Látom, bólogat! 🙂 Pont erre vártam!

 

Szóval, itt is találhatunk bevételeket és költségeket is:

 

  • A bevétel olyan bevétel, amely befolyt már mondjuk decemberben, de a következő évet érinti. Lehet ez például egy előre befizetett bérleti díj. A teljesítés a következő évet érint (pl. januári), de a pénz már befolyt.
  • A költségek közé olyan kiadásokat sorolunk, amelyek az adott évhez kapcsolódnak (amelynek a mérlegét a kezünkben tartjuk), de az elszámolásuk a következő évben lesz esedékes. Pl. egy késedelmi kamat, amely novembertől – márciusig vetettek ki ránk. Ennek a bizonylatát áprilisban, még a mérleg készítése előtt megkapjuk, és az előző évet érintő részét beletesszük ebbe a gyönyörűséges nevű csoportba. Na, ő lesz egy passzív időbeli elhatárolás!

 

Források összesen

Itt van ismét a mérlegfőösszeg. Emlékeznek rá, hogy mit írtam róla? Akkor találkozhattak vele, amikor hitel kérelmet nyújtottak be, vagy a könyvvizsgálói jelentésben. Itt, ebben a sorban ugyanazt a számot kell találnia, mint az “Eszközök összesen” sorban. Ez tuti! Ezt hívjuk mérlegegyezőségnek.

 

 

Huhhh! Itt a vége:) – De hogyan tovább???

Jól elfáradt, ugye? Igen, ez a rész hosszú volt, de nem akartam szétszedni, mert így egyben könnyebben érthető. Ezzel az elemzés sorozatnak a végére értünk. Fújja ki magát, és gondolja végig, mire jó ez az új ismeret, amit most megszerzett?

 

  • Érdemes többször elővenni, elolvasni az elemzést, mert nem biztos, hogy a megértés megjegyzést is maga után von. Vagyis, csak amit megjegyzünk, azt tudjuk rutinosan, adott pillanatban használni, alkalmazni.
  • Hívjon be néhány MÉRLEGET, nézegesse, értelmezze őket, és ha kérdés merül fel Önben, írja meg nekünk, és megválaszoljuk azokat a sorozat olvasóinak, hiszen mindenből lehet tanulni. A cégazonosítókat innentől kitöröljük a példák illusztrálásánál.
  • Írja meg kérdéseit, de a véleményét, javaslatát is örömmel fogadom, várom, hogy még érthetőbbé tegyük ezt a tudásanyagot.

 

Remélem, élvezte az együttlétet, a tanulást, és ma már bátrabban és magabiztosabban vesz elő egy éves beszámolót. Tudja, mit mutat a “pénztárca”, hogy csak a “Forrásainkból” tudjuk megvásárolni az “Eszközeinket”, és ezeknek egyensúlyban kell lennie.

 

A befejező részben megnézzük, milyen mellékletei vannak a Mérlegnek.

 

Vannak olyan összefüggések, amelyek csak a melléklet tartalmából tudhatók meg. Érdemes kitartani, és velem tartani legközelebb is.

 

Folytassa a tanulást! 🙂

 

MÉRLEG-elemzés 5. rész

 

Töltse le!

 

 

Miben lehet a segítségére a REZON Iroda?

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia

 

Mit gondol? Van olyan ismerőse, akit érdekelhet ez az elemzés? Ossza meg bátran!