Mennyit kell fizetni az ügyvezetőnek?

Mennyi az ügyvezetői bér, azaz mennyit kell fizetni egy cégnek az ügyvezető után? Amikor a cég jól működik, szépen alakul a bevétel, akkor sem esik jól a rengeteg fizetendő adó, hát még akkor, amikor bajban van, esetleg haldoklik. Ez utóbbi esetekre nézzük meg, hogyan lehet csillapítani a fájdalmunkat, ami az ügyvezető bért illeti.

Az örök rejtély és a megoldási lehetőségek

Sokféle állásfoglalás született már ebben az ügyben, ezért most megpróbáljuk összefoglalni, és érthetővé tenni ezt a nem is annyira egyszerű kérdést. Kezdjük azzal, amikor kikerülhetetlen a muszáj 🙂

 

1.  Amikor mindenképpen meg kell fizetni a garantált bérminimum után a járulékokat.

Ezt a jogviszonyt úgy hívják, hogy társas vállalkozói jogviszony. Ez akkor következik be, ha a társaság ügyvezető tagja a:

 

  • társaság tevékenységben ténylegesen, és
  • személyesen közreműködik, és
  • ezt NEM megbízási, és
  • NEM munkaviszonyban látja el, és
  • NINCS 36 órát meghaladó főfoglalkozása.

 

Két dolgot határozottan ketté kell választani!

  • Van a személyes közreműködés – azaz a munkavégzés, és
  • Van az ügyvezetés, mint feladatkör.

 

Ebbe mi is sokáig belegabalyodtunk, de hamarosan Ön is megérti.

 

Az új Ptk. alapján, az ügyvezetést lehet végezni munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban, viszont a munkavégzést lehet végezni az előző kettő mellett, akár tagi jogviszonyban is.

 

Így, hogy ezt tisztáztuk, folytassuk az 1. pont előnyeivel és a hátrányaival. Vegyük először az előnyét, és lássunk egy példát is hozzá, mert így könnyebb lehet a megértés.

 

Előnye lehet, hogy ha például egy közértről beszélünk. A közért nyitvatartási ideje mondjuk reggel 6 órától – este 10 óráig tart. – Természetesen vasárnap zárva! 🙂 Van két alkalmazott, akik csak 4 órás munkaidőben vállalta el az eladói munkakört (nagy kacsintás). Ráadásul ezeknek az embereknek a munkaviszonyból adódóan szabadságuk is van – amikor – értelemszerűen – nem dolgoznak.

 

Akárhogy számoljuk, papíron nem tudják ketten kitölteni a nyitvatartási időt, ez ugye egyértelmű. De ekkor belép a mi tagunk és ügyvezetőnk és cégünk megmentője, aki mivel tagi jogviszonyban látja el a személyes közreműködését – azaz a munkát -, bármikor, akárhány órát dolgozhat és nincs szabadsága sem, és ráadásul, még a jelenléti ívet sem kell vezetnie!

 

Ha nekiállunk számolni, ki fog derülni, hogy még így is, hogy a közreműködő tag után többet kell fizetni – a 122.000 forintos garantált bérminimum után, emelt járulékot -, még így bizonyos szempontból jobban járunk vele, mintha a teljes munkaidőt, és a szabadságok kiadása miatt keletkezett plusz munkaidőt is munkavállalókkal akarjuk „kitölteni”!


Hogyan néz ez ki számokban kifejezve?

Tag után fizetendő járulékok, amit a felvett, garantált bérminimum után, és ráadásul emelt százalékokkal kell megfizetni, ~ 87.000 Ft. Ezért az emberünk végkimerültségig dolgozhat.

 

Mellette dolgozik a két 4 órás (megfelel egy 8 órásnak) szakképzett alkalmazott, akiknek kifizetett minimálbér után összesen 76 ezer forint a fizetendő járulék. Ők egy évben fejenként, mondjuk, 21 munkanapot vannak szabadságon, ami ebben a felállásban nem probléma, mert a nagy teherbírású tagunk beáll helyettük is.


Mennyi lesz az összes fizetendő járulék?

163.000 Ft/hó. Nem kevés, de megoldásunk van – papíron – mindenre!


És ebben az esetben mi újság az ügyvezetői munkával?

Mivel az emberünknek (közreműködő tagnak) megvan a minimálbér után jócskán megfizetett járuléka, nem kényszerül ügyvezetőként fizetni! Így akkor mondjuk megbízási jogviszonyban látja el az ügyvezetői feladatait, és nem kér érte pénzt. Így megvan a 8 órás minimál után fizetett járuléka, és teljes jogú nyugdíjra, teljes táppénzre és majdnem 75.000 forintos jövedelemre tett szert. “Rendes ember”.


Mi a helyzet a másik esetben?

Ha a nyitvatartási időt (napi 16 óra) alkalmazottakkal akarjuk kitölteni – akikből egy mondjuk a cégvezető, aki munkát végez, mint alkalmazott. Ebben a felállásban szükségünk lesz minimum két fő 8 órás alkalmazottra, plusz a szombati nyitva tartás miatt, és a másik két ember szabadságának kitöltéséhez még egy emberre, minimum 4 órásra. (Feltételezzük, hogy nem betegesek, mert akkor még problémásabb a helyzet!) Lássuk számokban kifejezve:

 

A két főállású, szakképzett, 8 órában foglalkoztatott munkavállaló járuléka: 152.000 Ft, plusz a 4 órás munkavállaló járuléka: 38.000 Ft. Összes fizetett járulék: 190.000Ft/hó, és itt a tag tuti dolgozik!


És mi van az ügyvezetői munkával?

Ezt azért neveztük másik esetnek, mert itt azt mutatjuk be, hogy mi van akkor, ha az ügyvezetőnk alkalmazott. Ebben az esetben javasolt azt mondani, hogy napi 7 órában eladó alkalmazott, és napi egy órában ügyvezető, mivel elég annyi neki ahhoz, hogy aláírja a papírokat. Ezt akkor külön kell jelenteni, két külön FEOR számmal.

 

Így is megvan a 8 órás minimálbér után fizetett járuléka – ami főállásnak számít -, teljes jogú nyugdíjra, teljes táppénzre és majdnem 80 ezer forintos jövedelemre tett szert. Jó parti! 🙂

 

2.  Amikor megbízási jogviszonyban ügyvezető a tag vagy egy másik személy

Az új Ptk. alatt működő cégeknél a szerződésmintában két választási lehetőség van az ügyvezetés ellátására: megbízási jogviszony vagy munkaviszony. Ebből választottuk elsőre a megbízást.

 

A megbízás, ahogy a neve is mutatja, egy feladatra való megbízást jelent. Az ügyvezetés is egy feladat. Ilyenkor, egy megbízási szerződés készül, amely tartalmazza a feladatot, és az ezért a munkáért nyújtott összeget.

 

Ennek alkalmazása esetén annyit fizetünk, amennyit adunk érte. Magyarul, ha azt állapítjuk meg, hogy ez a munka 8 órát vesz igénybe – és szeretnénk legalább a minimálbér után nyugdíjat kapni (hahaha), és szeretnénk legalább ennek a nettóját felmutatni egy vagyonosodási ellenőrzés esetén -, akkor minimum a 8 órára érvényes minimálbérért fogjuk megbízni az ügyvezetőt, és az után fizetünk járulékokat.

 

DE, amennyiben úgy állapítjuk meg, hogy van dolgozó bőven, aki ellát minden feladatot, és esetleg az ügyvezetőnek egyéb munkahelye is van, és az ügyvezetéssel kapcsolatos teendők napi 1-2 óránál nem vesznek többet igénybe, akkor minimum, a minimálbér 1-2 órára eső részéért bízzuk meg, és az után fizetünk.


Amire figyeljünk oda!

Ha a minimálbér 30%-át nem éri el a megbízási díj, akkor NEM VAGYUNK BIZTOSÍTVA (Ég a piros lámpa az orvosnál.)!!! Ebben az esetben, ha nincs más munkahelyünk, akkor fizetni kell a havi 6 930 Ft egészségbiztosítási járulékot! Igen jól érzi, ez így butaság. Akkor inkább úgy kell csinálni, hogy elérje!

 

3.  Amikor munkaviszonyban látja el az ügyvezető a feladatait

Hasonlóan kell eljárni, mint az előző pontnál, a megbízásnál. Fel kell mérni, hogy mennyi időre van szükség az ügyvezetői feladatok ellátásához – figyelembe véve az egyéb szempontokat -, és annak fényében meghatározni a munkaidőt és a bért. Itt figyelni kell arra, hogy a munkaviszony hozza magával a vele járó egyéb dolgokat, mint szabadság, jelenléti…

 

Felmerülhet még egy kérdés!

Lehet olyan is, hogy két munkaviszonya van egy ügyvezető tagnak?

 

Igen lehet, ahogy azt az előzőekben egy példában bemutattuk. Az egyik a személyes közreműködésre vonatkozóan, a másik az ügyvezetésre. Ilyenkor kétszeresen kell bejelenteni, és a biztosítási jogviszonya mindkét esetben munkaviszony.

 

Összefoglalva

Más a személyes közreműködés (munka), és más az ügyvezetés!

 

Ez azoknál igazán kardinális kérdés, ahogy az elején említettük, akiknek éppen rosszul megy soruk, vagy áll a cég, és éppen végelszámolásra készülnek.

 

  • Ebben az esetben megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban érdemes végezni az ügyvezetést, mert akkor nem kell megfizetni a 8 órás minimálbér járulékait!
  • Ha nem működik a cég, akkor munkavégzés nincs, és a végelszámolást havi pár órában is elég „ügyvezetni”, tehát csak a minimálbér töredéke után fizetünk járulékot is.

 

Érthető volt?

Nem egyszerű, de ha átgondolja, leírja a lehetőségeit, most már megtalálja a legjobb megoldást. Ha mégsem, állunk szíves rendelkezésére tanácsadással. Ügyfeleinknek jár a “jótanács”, a cégvezetővel való együttgondolkodás! Keressen meg bennünket, ha ez a kérdés kérdés lehet!

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia