Kisadózók Tételes Adója

KATA, azaz Kisadózók Tételes Adója. Ki választhatja és ki nem? Ki a kisadózó? Mikortól választható? Mi számít bevételnek? Mit vált ki az 50.000, illetve a 25.000 Ft-os adó? Ilyen, és ehhez hasonló, fontos kérdésekre kap választ.

KATA adózás 2016 december 31-ig! Ezt a cikkünket 2012. év végén írtuk, de a változásokkal mindig frissíttettük, és jelöltük is ezt. Nem sok változást történt az évek során, de az a KATA előnyére vált:)! Cikkünk végén megtalálja a linket a 2017-től érvénybe lépő változásokról is.

 

 

Kisadózók Tételes Adója – 2013-ban bevezetett új adózás.

Ki választhatja?

  • Egyéni vállalkozó,
  • Egyéni cég, és
  • a kizárólag magánszemély tagokból álló Bt., Kkt.

 

Ki nem választhatja?

  • TEAOR 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbe adása, üzemeltetése, és
  • Akinek a megelőző 2 évben az adószámát felfüggesztették, törölték.

 

Ki a kisadózó?

Akit kötelező kisadózóként bejelenteni: A személyesen közreműködő tag BT, Kkt. esetén, és természetesen az egyéni vállalkozó, aki nem munkaviszonyban látja el teendőit.

 

Mikortól választható?

2013. január 1-től indul. Ez azt jelenti, hogy december 1. és december 20. között kell bejelenteni annak, aki év elejétől választja. Egyébként, a bejelentést követő hónap elsejétől lép életbe a változás – azaz, év közben is folyamatosan választható. Új cégek is választhatják.

 

Mennyit kell fizetni?

A kisadózó vállalkozásnak, a tételes adózást választása esetén:

 

  • A főállású kisadózó után havi 50.000 Ft-ot kell fizetnie (a hónapot követő 12-ig), évi 6 millió forintos árbevételig! Havi 500.000 Ft bevétellel kell számolni tört év esetén.
  • Másodállású kisadózó után (akinek 36 órát meghaladó főfoglalkozása van), havonta 25.000 Ft-ot kell fizetni!

 

Fontos tudni:

 

  • Ha átlépi a 6.000.000 Ft-ot, a meghaladó részre +40%-os adót kell fizetnie, de nem „esik ki” a tételes adózás alól!
  • Ha átlépi a 6.000.000 Ft-ot, – az alanyi mentesség határát -, kötelezően ÁFA körbe kerül, és 2 éven belül nem válthat vissza alanyi (áfa) adómentes körbe!
  • Az adót minden megkezdett hónapban meg kell fizetni, ha egy napot dolgozott, akkor is!!!

 

Gyors számolási példa!

 

Ha Ön novemberben elérte a 6.000.000 Ft-ot, és decemberben keletkezik még 400.000 Ft bevétele, mennyi adót kell fizetni az évben?

Meg kell fizetnie a 12×50.000 Ft (600.000 Ft) KATA-t, + a 400.000 Ft (+27% áfa már abban a számlában, amelyikkel átlépte az alanyi mentesség határát) 40%-át, azaz 160.000 Ft-ot.

 

Fizetendő összesen: 600.000 Ft +160.000 Ft =760.000 Ft

 

Tehát, Önnek 760.000 Ft-jába került a KATA, amely a bevételre vetítve 11,9%. Ebben az összegben már a járulékai is benne vannak, viszont ÁFA elszámolásra kötelezett, azaz ÁFÁ-t is fizet(het).

 

Iparűzési adó?

Az IPA nekik sem marad el. Ennek a kiszámítására 3 féle módszer áll a kisadózó rendelkezésére. Itt a legegyszerűbbet említjük meg, de úgyis egyénileg, a cég érdekeit figyelembe véve kell majd döntést hozni.

 

Az egyszerű változat: A cég székhelye és telephelye szerinti önkormányzatonként 2,5-2,5 millió forint az adó alapja. (adó= 2%) Ez a szám független a kisadózó vállalkozás ténylegesen befolyt bevételétől. Tehát ebben az esetben, ez plusz 50.000 Ft-os terhet jelent éves szinten a kisadózónak!

 

Mikor NEM kell megfizetni az adót?

Abban az esetben mentesül a kisadózó az adó megfizetése alól, ha EGÉSZ HÓNAPBAN táppénzen, GYED-en, GYET-en, GYES-en volt, ápolási díjat kapott, vagy egyéni vállalkozás lévén, a vállalkozását szüneteltette. Még egyszer felhívjuk a figyelmüket, hogy teljes hónapról (30 napról) van szó!

 

Mi számít bevételnek?

MINDEN, kivéve ÁFA (aki áfa körbe végzi), hitel, kártérítés, kártalanítás.

 

Mit vált ki az 50.000 Ft-os, illetve a 25.000 Ft-os adó?

Azt mondhatjuk röviden, hogy mindent. SZJA-t, SZOCHO-t, TA-t, osztalékadót, EHO-t, szakképzésit és az egyéni járulékot.

 

Fontos tudni, hogy az alkalmazottak után ugyanúgy fizet mindent, mint eddig!! Ez csak a kisadózó (tag), 1 fő járulékait váltja ki. Ha két főt jelent be kisadózónak, akkor 2 x 50.000 Ft kell fizetnie!

 

Milyen nyilvántartásra van szükség?

Aki nem haladja meg a 6.000.000 Ft-os árbevételt, annak csak bevételi nyilvántartást kell vezetnie. Ha nincs munkavállalója, akkor nincs havi TB jelentése sem. Ha nem tartozik áfa körbe (vagy kijelentkezik az áfa körből) akkor áfa elszámolása sincs, és ha mindezeknek megfelel, akkor év végén is csak egy papírt, egy „Nyilatkozatot” kell beadnia következő év február 25-ig. – A bevallás neve: NYILATKOZAT.

 

Mi lesz, ha beteg lesz vagy jövedelemigazolásra lesz szüksége?

Az ellátások alapja az 50.000 Ft-tal 81.300 Ft. (Ez az összeg a nyugdíjban csak 0,8 év szolgálati időt jelent, azaz kisebb összegű nyugdíjat!) A jövedelemigazolásra az utolsó nyilatkozatában bevallott, azaz az utolsó kisadózói bevallásban bevallott bevételének a 60%-át tüntetik fel.

 

2014. január elseje óta lehetőségük nyílt a főállású kisadózóknak, hogy magasabb ellátási alapjuk legyen, amely 136.250 forint. Ezért az összegért cserébe, havonta 75.000 forint a fizetendő KATA. Ezzel az összeggel 100%-os  – teljes összeggel beszámító – szolgálati időt szerez a nyugdíj összegébe. Ön dönt!

 

(Vigyázat, ez a nyugdíjhoz kapcsolódó téma félreérthető! Más a szolgálati idő, ami a nyugdíj mértékét befolyásolja, és más a nyugellátásra jogosító idő.)

 

„Fúú de jó, akkor majd így számlázok a cégembe!” Vigyázat!

 

Ezt a gondolatot megelőzvén, egy jelentési kötelezettséget is von magával a kisadózói lét. Ha ugyanazon cégnek az adott évben 1 millió forintot meghaladó összegű számlát állít ki (összesen), akkor ezt mindkét félnek jelenteni kell! A kisadózónak kell bizonyítani, hogy a tevékenysége nem munkaviszonyt leplez.

 

Oké, hogyan lehet bizonyítani, hogy nem munkaviszonyt leplez a kisadózó?

Munkaviszony leplezés alatt arra gondolnak, hogy a dolgozót nem alkalmazottként bejelentve foglalkoztatják, hanem például kiváltja az egyéni vállalkozói igazolványt, és számláz a cégnek – azaz kényszervállalkozó. Ennek kivédése úgy működik, hogy állításokat soroltak fel 6 pontban, amelyből ha kettőt igazolni tud a kisadózó, ezzel bizonyítást nyer, hogy nem munkaviszony leplezésről van szó. Lássuk a pontokat:

 

  1. A kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte vagy végezhette;
  2. A kisadózó a naptári évi bevételének legalább 50 százaléka máshonnan származott;
  3. Az adatszolgáltatásra köteles cég alkalmazottja nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan;
  4. A tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll;
  5. A tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem a számlát befogadó cég bocsátotta a kisadózó rendelkezésére;
  6. A tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozza meg.
  7. 2015-ben kibővült ezzel a 7. ponttal, a kiegészítő tevékenységet folytató adóalanyok javára: Nem főállású, és a bevételének kevesebb mint 50%-a van a munkahelyétől.

 

A kisadózó számláját befogadhatják a cégek?

Jó kérdés! Végül is engedélyezték a számla befogadását a társaságoknak. Rájöttek, hogy amúgy senki nem választaná ezt a lehetőséget.

 

+1 változás 2015-re!

2015-től a 100.000 Ft-os tartozás átlépését – amely feltétele ennek az adózási formának – nem negyedévente, hanem az év utolsó napján kell vizsgálni!

 

Összefoglalva, nézzük át, kinek nagyon jó ez az adózási forma?

  • Azoknak, akik a lakosság felé számláznak (nem egy cégnek),
  • akiknek nem éri el a bevétele a 6 millió forintot,
  • akik nem áfásak, és
  • akiknek nincs munkavállalójuk.

 

Nekik nem kell magyarázkodni, hogy „színlelt munkaviszonyt” lepleznek, nem kell számlát gyűjtögetni – megússzák egy bevételi nyilvántartással. Havonta egyszer utalnak 50.000 Ft-ot, és ezzel letudtak mindent.

 

Fontos, hogy a kiállított számlán feltüntesse: „Kisadózó”!

 

Változott a KATA 2017-ben! Ha kíváncsi rá, kattintson ide: KATA 2017 évben!

 

További segítség, ha Katás akar lenni! Ingyenesen letöltheti a “KATA vállalkozóvá válás / KATA könyvelése lépésről-lépésre” című tudásanyagunkat.

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia