Webáruházak: számlázás és fizetés

Egyre népszerűbb az internetes vásárlás, ezért úgy szaporodnak a webáruházak, mint a gomba. Ha Önt is foglalkoztatja ez a modern kereskedelmi forma, nézze meg, hogyan működik az internetes vásárlás, számlázás, fizetés, és vegyük végig a “mi van, ha” eseteket is!

A webáruházon keresztül történő vásárlási folyamat

Ugye van már tapasztalata az online vásárlás terén? Azért csak vegyük át gyorsan, mi is történik a vevő oldalán!

 

  • A terméket/szolgáltatást kiválasztom,
  • Kosárba teszem – azaz megrendelem,
  • Beírom a szállítási és a számlázási adatokat,
  • Kiválasztom a fizetési módot, amely lehet átutalás /kártyás fizetés, vagy kézhezvételkor készpénzes,
  • Természetesen, élesítem a megrendelést és fizetek, ha átutalást vagy kártyás fizetést választottam.
  • Jó esetben kapok egy visszaigazolást a termék megrendeléséről, ha fizettem, akkor a kifizetés tényéről is.
  • Termék esetén, még a termék útját is nyomon tudom követni, amíg meg nem kapom azt a számlával együtt.

 

Az eladó oldalán mikor és milyen “esemény” történik?

Ha a vásárlás folyamatát a másik oldalról, az eladó (vállalkozó) oldaláról figyeljük, akkor milyen kérdés merül fel bennünk?

 

  • Mikor, milyen számlát kell kiállítani?
  • Mi van, ha külföldi a vevő?

 

Nézzük végig a lehetséges variációkat, és azok megoldásait is!

 

Mi a teendő, ha a vásárló átutalással fizet?

  • Ha a vevő átutalással vagy PayPal rendszerben fizet, akkor számlát kell kiállítani.
  • Termék esetén a teljesítés időpontja az lesz, amikor a futárszolgálat átadja a vevőnek a terméket, vagy amikor azt a vevő személyesen átveszi pl. az üzletben, a postán, vagy egyéb, megjelölt helyen.
  • Szolgáltatás esetén a teljesítés időpontja a tényszerű teljesítés – például egy szoftver megküldésének vagy letölthetővé tételének a napja.

 

Honnan tudhatja az eladó, hogy a vevő mikor fogja átvenni a terméket? Sehonnan. Ezért azt a dátumot kell teljesítésként a számlára írni, amikor – valószínűsíthetően – az áru megérkezik a vevőhöz.

 

Hogyan kapja meg a vevő a számlát?

  • A számlának a csomagban kell lennie, vagy
  • Elektronikus számla esetén, a szállítás napján, elektronikus levélben kell elküldeni azt.

 

Mikor számít előlegnek az előre fizetés?

  • Előlegről akkor beszélünk, ha a felek előzetesen megállapodnak abban, hogy a vevő a vételár egy részét vagy egészét előre megfizeti. Például, ha csak akkor adják fel a csomagot, ha az árut a vevő előre kifizeti. Ebben az esetben a pénz beérkezésének dátumával előleg számlát kell kiállítani.
  • Jó ha tudja, hogy van egy olyan NAV állásfoglalás, amelyben leírják, hogyha az előleg a vételár 100 százaléka, akkor nem kell még egy számlát (végszámlát) kiállítani! Így 1 db számlával megúszható az ügylet.
  • Ha nincs előzetes megállapodás – például választhat, hogy készpénzben átvételkor vagy utalással fizet -, akkor a vevő előre fizetése ÁFA szempontjából nem számít előlegnek – nem kell a bizonylatot kiállítani.
  • Az előleggel kapcsolatosan azt is fontos még tudni, hogyha a vevő magánszemély, és a vásárolt dolog (bruttó) 900.000 Ft alatt van, akkor nincs semmilyen előleg bizonylatolási kötelezettség.

 

Van olyan eset, amikor elég nyugtát kiállítani?

Igen van. Azért nem írunk erről többet, mert igen bonyolult a megkülönböztetése annak, hogy mikor van ilyen eset (egyébként ez nagyon ritkán fordul elő), és azon belül is az elektronikus nyugta kérdése elég kényes terület. Sokkal kezelhetőbb, ha minden ügyletről számlát állítunk ki.

 

Mit kell tenni, ha a csomag visszatér a feladóhoz?

Ilyen eset két okból fordulhat elő:

 

  1. A vevő meggondolta magát, mert a termék nem tetszik neki vagy hibás, amit a webáruház tudomásul is vesz. Ebben az esetben sztornó számla kerül kiállításra, amivel megszűnik az ÁFA fizetési kötelezettség is  (plusz és mínusz ÁFA.)
  2. A másik, ha a futár többszörösen nem találja otthon a vevőt, és ezért nem tudja átadni a csomagot. Ebben az esetben, ha a csomag újból feladásra kerül, és a vevőnek dupla postaköltséget kell kifizetni, akkor a legegyszerűbb sztornó számlát kiállítani az alap számláról, és új számlát kibocsátani a második postaköltséggel növelt összegről.

 

Huhh! Úgy tűnik, hogy minden variációt kimerítettünk BELFÖLDÖN.

 

Mit kell tudni arról az esetről, amikor a vevő nem magyar?

EU-s országba értékesítés esetén a kérdés mindig az ÁFA. Van ÁFA vagy nincs ÁFA?

 

Amikor a vevő adóalany

Ha a vevő adóalany, azaz van érvényes közösségi adószáma, akkor az értékesítés ÁFA-mentes. Ebben az esetben fontos, hogy minden esetben kérjük be a vevő közösségi adószámát, és annak az érvényességét ellenőrizzük le a „VIES – Közösségi adószám-megerősítés” oldal segítségével. (Természetesen ilyen ügylet esetén, az eladónak is kell EU-s adószámmal rendelkeznie.)

 

Ellenőrzéskor, az eladótól – aki ÁFA-mentes számlát bocsátott ki – még kérnek egy igazolást is, hogy a termék elhagyta az országot. Ez lehet a szállítmányozó cégtől kapott dokumentum, de itt megtalálja a NAV ez irányú összefoglalóját: EU-s kiszállítások igazolása.

 

Ha a vevő nem adóalany

Ha a vevő nem adóalany, akkor „rendesen”, magyar Áfával fogja megkapni a terméket. Ez olyan, mint amikor egy cipőboltba bemegy egy magánszemély, és vesz egy cipőt – mindegy, hogy magyar vagy külföldi állampolgár.

 

Ha a vevő nem adóalany (vagy áfafizetésre nem kötelezett), akkor ÁFA-s számlát kap. (175 eurós vásárlás felett van lehetősége az áfa visszaigénylésre.)

 

Ezen értékesítéseknek van egy értékhatára – tagállamonként -, ameddig a távolsági értékesítés a magyar áfával lehetséges. Amikor ezt a határt átlépjük – pl. Ausztriában 100 000 euró, Szlovénia 35 000 euró… -, akkor bejelentkezési kötelezettségünk  lesz az adott tagállamban, és onnantól fogva az adott ország áfáját kell felszámolni, amikor az adott ország nem adóalanyai részére értékesítünk.

 

És ha az Óperenciás tengeren is túlról vásárolnak?

Ebben az esetben – ha a vevő adóalany – ÁFA nélkül állítjuk ki a számlát, méghozzá az ÁFA helyén azzal a szöveggel, hogy „ÁFA törvény területi hatályán kívüli”. Ez az ügylet export értékesítésnek minősül, amikor ismét fontos az igazolás, hogy a termék elhagyta a közösség területét (pl. sárga színű vámkezelt CMR fuvarlevéllel).

 

Ha a vevő nem adóalany (vagy áfafizetésre nem kötelezett), akkor – ugyanúgy, ahogy az EU területén – ÁFA-s számlát kap.

 

Nem is olyan egyszerű, ugye? Azért reméljük, hogy sikerült érthetően összefoglalni, és ezzel megkönnyíteni a napi feladatait!

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia