Tanulmányi szerződés

Sokféle okból lehet támogatni a munkavállalót. Egyik ilyen, ha tanulmányi szerződés keretében segítjük a képzését. Mire kell odafigyelni a tanulmányi szerződésnél? Mit tehetünk és mit nem?

Mikor köthető tanulmányi szerződés?

Tanulmányi szerződést csak munkaviszony esetén lehet kötni, és csak abban az esetben, ha nem a munkáltató kötelezi a dolgozót az iskola elvégzésére.

 

Mit tartalmaz(hat) a tanulmányi szerződés?

Mint minden szerződésnek, a felek közötti megállapodásról kell szólni, amelyben sok mindent bevállalhatnak. Az alapkoncepció az, hogy a munkáltató vállalja, hogy támogatást nyújt a tanulmányok ideje alatt a dolgozójának, a munkavállaló pedig arra vállalkozik, hogy a tanulmányait befejezi (sikeres vizsgát tesz), valamint meghatározott ideig nem szünteti meg a munkaviszonyát.

 

Mindenki jól jár: a munkáltató támogatja a kitűnően dolgozó munkavállalóját, és ezért cserébe az még okosabb lesz, és vele marad hosszú évekig – mint a mesében.  🙂

 

Milyen képzésre köthető tanulmányi szerződés?

Köthető iskolai rendszerű vagy azon kívüli képzésre is. (Iskolarendszerű képzés az, amikor a képzésen részt vevő személy tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll a képzést folytató szervezettel. Munkáltatói támogatás esetén, a munkáltatónak adófizetési kötelezettsége keletkezik.)

 

Ezen túlmenően, szerződhetnek például egy külföldi partnercégnél letöltendő gyakorlat megszerzésére, vagy például külföldi tanulmány folytatására is. Ilyen esetben a támogatás lehet a költségek megfizetése (tanulmány, szállás, utazás) vagy akár a távolléti díj fizetése.

 

Érdemes a fentiek mellett mindent beleírni a szerződésbe, mert akkor később nem ér senkit meglepetés! Például:

 

  • Munkatársunk hetente vagy havonta hány napot lehet távol a tanulmányai érdekében,
  • A vizsgák napjára kap-e szabadnapot,
  • Ki fizeti a vizsgadíjat,
  • A könyveket és egyéb kellékeket, taneszközöket állja-e a munkáltató,
  • Az utazási költségeket fizeti-e a munkáltató (csak szakirányú képzésnél számolható el, más esetben SZJA és EHO köteles, mint a repi), stb.

 

Van olyan, amit nem lehet?

Igen, ahogy már említettük:

 

  • Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót az iskola elvégzésére, és
  • Nem köthető ki 5 évnél hosszabb felmondási tilalom a munkavállalónak.

 

Milyen esetben lehet felmondani a tanulmányi szerződést?

A munkavállaló felmondhatja a szerződést, ha például a munkaadó nem biztosítja számára a vizsgákra való felkészülési időt, vagy az ígért magasabb beosztást, vagy nem kapja meg a beígért támogatást – azaz, ha a munkáltató szerződést szeg.

 

A munkáltató akkor állhat el a szerződéstől, ha például a munkavállaló magatartása miatt a munkaviszony megszűnik, a vizsgákat nem teszi le, vagy egyéb módon, a szerződésben foglaltakat megszegi. Ilyen esetben a munkavállalónak a vállalt és letöltött idővel arányos visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

 

A szerződést bármely fél felmondhatja, ha váratlan családi körülmény vagy betegség fordul elő, vagy a munkáltató anyagi helyzete jelentősen megromlik.

 

Ha egyszer megköttetik a tanulmányi szerződés, akkor ideális esetben egyik fél sem mondja fel, és a végén tényleg mindenki jól jár, mint abban a bizonyos mesében.

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia