Szolgálati idő igazolása a nyugdíjhoz

Bár ez nem a mi szakterületünk, de a hozzánk érkező sok-sok kérdés arra sarkallt minket, hogy egy picit foglalkozzunk a témával, próbáljunk segíteni az érintetteknek.

A szolgálati idő fogalmát mindenki ismeri, akinek közeledik a nyugdíj ideje, mivel ez az idő fogja meghatározni, hogy mikor érkezik el az áhított pillanat. 🙂

 

Mik a feltételei a nyugdíjba vonulásnak?

  • A nyugdíjkorhatár betöltése, valamint
  • A teljes nyugdíjhoz 20 év elismerhető szolgálati idő.
  • Résznyugdíj esetén 15 év szolgálati idő.

 

A szolgálati időt a munkáltatók által lejelentett, társadalombiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokból nyerik. Ez már önmagában sejteti, hogy mivel általában munkáltatóból nem egy van az ember életében, előfordulhatnak hiányosságok a rendszerben.

 

Lehet olyan időszak is, ami beleszámít a nyugdíjba, de nem a munkáltató jelenti?

Igen lehet, például a:

 

  • Katonai szolgálat,
  • A szakmunkástanuló, a szakközépiskolai tanuló kötelező nyári gyakorlata, amennyiben arra bejelentési adat található, ideértve természetesen az egyéb tanulmányokat folytató személy nyári szünetben történő munkavégzésének időtartamát is,
  • A felsőfokú tanulmányok ideje (csak nappali tagozat esetén),
  • GYED-en és GYES-en töltött, „munkából kiesett” idő,
  • Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavégzés időtartama, és
  • Egyéb speciális körülmények, amelyekről itt tájékozódhat.

 

Ezekről nem történik adatszolgáltatás, tehát nem szerepelnek a nyilvántartásban.

 

Milyen módon lehet a hiányzó időszakokat igazolni?

Ha a munkával töltött időszakból hiányzik időszak, azt igazolni tudja a:

 

  • Foglalkoztató által kiállított eredeti okirattal, amit megőrzött vagy utólag beszerzett, vagy a
  • Foglalkoztató eredeti nyilvántartása alapján kiállított igazolással*.

 

Ilyen igazolás* lehet például egy eredeti munkakönyv, szakképző iskola által kiállított leckekönyv, felsőfokú intézmény igazolása, vagy az általa kiállított leckekönyv, katonakönyv.

 

Egykorú okiratként segíthet rajtunk a havi fizetési jegyzék, fizetésemelésről szóló értesítés, levéltári nyilvántartás, tagnyilvántartó könyv, munkanap elszámoló könyv, beteglap, stb. (Bizonyos esetben tanúk nyilatkozatával is lehet igazolást nyerni.)

 

Fontos dátum 1997. december 31.

A figyelembe vehető időszak tekintetében fontos dátum 1997. december 31. Miért? Mert ezt követő időszakban csak akkor vehető figyelembe a jogviszony szolgálati időként, ha a biztosítottól – azaz Öntől – a nyugdíjjárulékot levonták vagy ha társas vállalkozó volt, akkor azt Ön megfizette, amit bizonyítani kell! (Vélelmezni nem lehet.)

 

Jó hír!

2013. január 1-től érvénybe lépett egy úgynevezett adategyeztetési eljárás. Ennek során az érintett személy kérelme mellett, külön korcsoportonként, hivatalból is megindítják a nyugdíj jogosultságnál figyelembe vehető adatok tisztázását és elismerését.

 

Van ebben valami tanulság?

Szerintünk van. Ha Ön munkáltató, akkor már érti, hogy miért előírás a TB és munkaügyi bizonylatokat megőrizni az idők végezetéig, illetve az összes cégében – alkalmazásában – dolgozó ember nyugdíjba vonulásáig.

 

Ha ön munkavállaló, akkor ezek után esetleg úgy dönt, hogy bár kevés a hely otthon, de megéri egy dossziéban megőrizni a fenti dokumentumokból egy – két dolgot. Ha megvan még a munkakönyve, akkor arra nagyon vigyázzon, amit mai idők bizonylataiból a rózsaszínű kiskönyv helyettesít.

 

Ezt a tájékoztatót is letöltheti, és továbbküldheti a témában érintett, segítséget kérő munkavállalóinak, családtagjainak vagy barátainak.

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia