NAV ellenőrzés

Hibát talált a NAV! Hogyan védhetjük magunkat?

 

Amikor adóhatósági eljárás folyik a cégünkben, akár akarjuk, akár nem, a stressz szintünk szinte mindig megemelkedik. Könnyebb elviselnünk a dolgokat, ha tudjuk, mit tehetünk, amikor a NAV ellenőrzés megállapítást tesz -, azaz hibát talál az ellenőrzés során.

 

Hogyan ne viselkedjünk, ha NAV ellenőrzés van a cégünkben?

Ha csak mérgelődünk, hogy miért is van ez, vagy azon törjük a fejünket, hogy honnan is teremtsük elő a büntetésben szereplő összeget, az kevés! Nem árt tudni, hogy van pár lehetőség, amivel esetleg menthetjük a menthetőt. Persze nem kell minden cégvezetőnek jogot végezni, hogy megfelelő módon képviselje a cégét, de egy eljárás folyamatával, és a saját lehetőségeivel nem árt tisztában lennie. Most ezeket a lehetőségeket vesszük sorra.

 

Milyen lehetőségeink vannak, ha nem értünk egyet a megállapítással, a büntetéssel?

1. Iratbetekintés

Jó, ha tudjuk, hogy az ellenőrzés során keletkezett iratokba betekintési jogosultsága van az adózónak, valamint felvilágosítást kérhet a megállapításokkal kapcsolatban. (Ez akkor a legfontosabb, amikor a megállapítással nem ért egyet, és ezért az eljárást jogi úton kívánja folytatni.) Minden iratot megnézhet, másolatot kérhet róla, ami a jogai érvényesítéséhez szükséges lehet. (Art. 12.§ (1) és 100.§ (3))

 

Mi is tudjuk – és együtt is érzünk -, hogy ha nem muszáj, akkor az ember nem erőlteti az adóhivatallal való találkozást. Mi az ügyfeleinkkel kötött szerződésünkben vállaljuk az ellenőrzések lebonyolítását, amivel ők legtöbbször eleve elkerülik ezt a nem kellemes találkozást. De ha úgy érezzük, hogy valami baj van, akkor egy meghatalmazással rendelkező személy is átveheti helyettünk ezt a feladatot – például egy tapasztalt ügyvéd, adószakértő vagy könyvvizsgáló -, aki magasabb szinten tudja képviselni az érdekeinket. Ennek az ügy lefolytatásában nagy jelentősége lehet.

 

2. Önellenőrzés

Amikor egy ellenőrzésről bejelentést kap a cég, érdemes az iratokat, könyvelést átnézni, és az ellenőrzéshez összepakolni. Ez azért is fontos, mert ha ilyenkor hibát találunk, akkor a legtöbb esetben – ha azt az eljárás típusa megengedi -, lehetőségünk van önellenőrzésre. (A lezárt időszakot teremtő ellenőrzés, és az utólagos ellenőrzés az, amikor önellenőrzést benyújtani már nem lehet – ezt pedig a megbízólevélben jelezni szokták.)

 

A még időben beadott önellenőrzéssel sok pénzt takaríthatunk meg, mert ha azt a revizorok találják meg, 200 százalékos adóbírsággal + késedelmi pótlékkal sújthatják a céget.

 

Cégünk már a könyvelés folyamán felhívja ügyfeleink figyelmét, hogy egy adott számlához meg kell lenni a szerződésnek és a teljesítésigazolásnak is. Az ellenőrzési eljáráskor be is kérik!

 

3. Észrevétel

Az ellenőrzés végén kapunk egy jegyzőkönyvet, amelyben a feltárt észrevételeket összefoglalják. Ez tartalmazza a megállapításokat, a számított adóhiányt és az ezeket alátámasztó dokumentumokat.

 

Sokan nem tudják, hogy a jegyzőkönyv átvételétől számított 15 napon belül az adózó észrevételt tehet. Ebben az észrevételben vitatni lehet a jegyzőkönyv bármely pontját, továbbá bele lehet írni a hiányzó, de általunk fontosnak tartott, a jegyzőkönyvben nem szereplő körülményeket.

 

Ezek leírása nagyon fontos lehet, mert az adóhatóság nem hagyhatja figyelmen kívül, és annak minden pontjára válaszolnia kell, vagyis mit fogad el, és mit nem, és miért. Ha szükséges, akkor az észrevétel miatt kiegészítő eljárást folytat le, és erről újra jegyzőkönyvet készít, amire ismét észrevételt tehetünk. 🙂 A sorozatos észrevételnek nem az a célja, hogy húzzuk az eljárást az idők végzetéig, hanem az, hogy lehetőség szerint, változtasson az eljárás kimenetelén.

 

4. Fellebbezés

Ha az észrevétel nem segített, de az adózó – a mellette álló ügyvéddel egyetemben – biztos a dolgában, akkor fellebbezhet a határozat ellen. Ezt a határozat közlésétől számított 30 napon belül teheti meg annál az adóhatóságnál, amely az adott határozatot hozta. A határidő betartása nagyon fontos, mert az elkésett fellebbezést alapból elutasítják!

 

Az első fokon eljáró adóhatóságnak lehetősége van a saját hatáskörében, hogy a megtámadott határozatot visszavonja, módosítsa vagy kiegészítse, de erre ritkán kerül sor. A következő lépés az szokott lenni, hogy az összes iratanyaggal együtt felterjeszti a felettes szervhez elbírálásra.

 

Ekkor a felettes szerv – másodfok – megvizsgálja a megtámadott határozatot, és az azt megelőző eljárást attól függetlenül, hogy ki és miért támadta azt meg. Ebből az eljárásból egy újabb határozat születik, ami az elsőfokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy az ügyben eljárt szervet új eljárásra utasíthatja.

 

5. Bírósági felülvizsgálat

Amennyiben a fellebbezés nem ért célba, akkor a bírósági út következhet. A bírósági felülvizsgálat keresettel kérhető. 2016. július 1-től kötelező az elektronikus kapcsolattartás a perekben: a keresetlevelet és mellékleteit elektronikus úton, ÁNYK űrlapon kell az ügyvédnek benyújtani.

 

A bíróság a másodfokú határozatot megváltoztathatja, vagy hatályon kívül helyezheti, és ha szükséges, akkor az adóhatóságot új eljárás lefolytatására utasíthatja.

 

6. EU Bírósági felülvizsgálat

Ha az ügy természete olyan, és a bírósági eljárás sem hozta meg a várt eredményt, akkor az adózó akár az Európai Unió Bíróságához is fordulhat. Ez ritka eset és hosszadalmas, és csak olyan esetekben van rá lehetőség, ha a közösségi joggal ellentétes ítéletről van szó.

 

Nem árt tudni, hogy a nemzeti Bíróság előtt zajló ügyekben a tagállam állampolgárai hivatkozhatnak a közösségi jogra, ugyanis a közösségi jog elsődleges a nemzeti joggal szemben.

 

Van olyan ügy, amikor feltétlenül megéri szakember / szakemberek segítségét kérni!

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia