Munkabérelőleg vagy munkáltatói kölcsön?

Munkabér előleg vagy munkáltatói kölcsön – nem mindegy? Nem mindegy! A téma aktualitását az adja, hogy így, szabadságolások után, iskolakezdés előtt bizony elég sok munkavállaló kerül pénzzavarba, és a jó szívű főnök – természetesen – kisegíti 🙂 De nem mindegy, hogy a pénzt milyen jogcímen adja. Lássuk a különbséget!

Munkabérelőleg

Amikor a bérfizetési határidő előtt fizet ki bért a munkáltató. – Mt. szabályozza.

 

  • A kifizetett összeg szabadon felhasználható.
  • Szabadon megállapodhatnak a felek az előlegnyújtásról, amit ajánlatos írásban megtenni.
  • Adózási előnye, hogy a kamatkedvezmény után nem kell SZJA-t fizetni – azaz adható kamatmentesen -, ha nem haladja meg a minimálbér ötszörösét, és a visszafizetés határideje a 6 hónapot.
  • Amennyiben a munkavállaló a visszafizetés előtt újabb munkabérelőleget kap, arra már a kamatkedvezmény nem alkalmazható.
  • Szükség esetén a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül is levonhatja a munkabéréből.

 

Munkáltatói kölcsön

Amikor előre meghatározott célra ad kölcsönt a munkáltató a saját pénzéből – nem a munkavállaló fizetéséből -, amelynek felhasználását számon is kérheti. – Ptk. szabályozza.

 

  • Amennyiben a felhasználási megegyezést a munkavállaló megsérti, a munkaadó a szerződést azonnal felmondhatja. – Leggyakoribb típusa a lakáscélú hitel, de megkaphatja üdülési célra vagy iskolakezdés támogatásra is.
  • A munkáltatói kölcsön csak a munkavállaló hozzájárulásával vonható le a fizetéséből.
  • Adható kamatmentesen, de kamattal is.

 

Ha kamatmentesen adja a munkáltató, akkor a magánszemélynek kamatkedvezményből származó jövedelme lesz, amely után adófizetésre kötelezetté válik. Ez a helyzet akkor is, ha a kamat nem éri el a jegybanki alapkamat + 5%-át.

 

Miért? Mert a kamatkedvezményből származó jövedelem azon kamatrész után keletkezik, amely nem haladja meg a jegybanki alapkamat +5 százalékot. (Tehát, ha a jegybanki alapkamat + 6% kamatot kell fizetni a munkavállalónak, akkor nincs kamatkedvezmény miatti adókötelezettsége.) Az adó alapja a fentiek alapján kiszámított összeg 1,19-szerese.

 

Kivétel! Nem kell figyelembe venni a kamatkedvezményt lakáscélú hitel, valamint lakás vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéshez adott kölcsönök esetén.

 

Ha bármelyik – munkabérelőleg vagy munkáltatói kölcsön adása – gyakorlattá vált a cégben, de nincs szabályozva, érdemes megtennie.

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia