MÉRLEG-elemzés összefoglaló

MÉRLEG-elemzés 1-5. rész

Van amit nem olvasott el? Szeretné valamelyik részt újra átnézni? Eltenné ezt a linket, hogyha kell, bármikor hozzáférjen? Tessék, itt van, minden egyben. Célunk, hogy Ön minél többet tudjon, minél magabiztosabb legyen, és az itt megszerzett tudást jól hasznosíthassa.

MÉRLEG-elemzés 1. rész – A mérleg és annak hasznossága

MÉRLEG-elemzés 2. rész – Az eredménykimutatás

MÉRLEG-elemzés 3. rész – Az eszközök oldal

 

MÉRLEG-elemzés 4. rész – A források oldal

MÉRLEG-elemzés 5. rész – A kiegészítő melléklet

 

 

Kérdések – Válaszok

Közzétesszük Olvasóink által beküldött azon kérdéseket, amelyek nem egyediek. A beérkező új  kérdéseket erre az oldalra folyamatosan fel fogjuk tölteni, ezért érdemes ennek az oldalnak a linkjét jól eltenni, és néha ide eljönni, mert önálló levélben nem küldjük ki többé őket. Nos, lássuk a kérdéseket a kiküldött leveleknek megfelelő sorrendben:

 

 

“Kötelező-e a kiegészítő melléklet megléte? Ha nincs valakinek, akkor miért nincs?”

A kiegészítő melléklet az éves beszámoló, és az egyszerűsített éves beszámoló kötelező eleme. Lennie kell! De van olyan eset, amikor törvényes, hogy nincs. Ez akkor fordul elő, ha:

 

  1. Egy cég a „Mikrogazdálkodói beszámoló” lehetőségét választja, vagy például
  2. „Egyházi jogi személy”.

 

 

“Miről ismerem fel az alvó céget, ha megnézem a mérlegét?”

Első, és elég szembetűnő erre utaló jel, hogy az eredménykimutatása üres. (Az, hogy üres, az ebben a formában nem is igaz, ezt csak egy szakember értékeli üresnek.) A bevétel sor valóban nem tartalmaz adatot, de a felmerült költségei között – jellemzően az “Anyagjellegű ráfordítások” és “Egyéb ráfordítások” között – elvileg kell lenni tételnek.

 

Miért? Azért, mert ha egy cég nem működik, akkor is felmerülnek bizonyos költségek. Például: bankköltség, könyvelési díj, tagdíj, illeték.

 

Milyen „érdekességet” láthatunk még?

 

Láthatunk olyat is, hogy a személyi jellegű költségek rubrika is tartalmaz adatot. Ebből arra következtethetünk, hogy az ügyvezetőnek valamiért fontos, hogy legyen bejelentett állása. Mire gondolok? Például, hogy Gyesre készül, még nincs módosítva a társasági szerződés, és ezért tagként látja el az ügyvezetést (emiatt kötelező).

 

Ha tovább megyünk a mérleg adatain, ott még szembetűnőbb, hogy álló cégről van szó. Az a kis veszteség, ami az álló cég fenntartásából keletkezett, az látható a „Mérleg szerinti eredmény” sorban, és a többi adat megegyezik az „Előző év adatai” oszlopéval.

 

 

“Hogy fizethet a cég osztalékot, amikor nem is volt nyeresége?”

Osztalékot nem csak az adott év adózott eredményéből lehet fizetni, hanem az előző évek eredményéből is, amit nem vettek fel a tulajdonosok, hanem eredménytartalékba helyeztek.

 

Az osztalékfizetésnek van néhány korlátja, amelyeket a mérlegből is láthatunk:

 

  1. Nem fizethet osztalékot egy cég, ha a jegyzett tőke nincs befizetve.
  2. A másik korlát, hogy a lekötött tartalékkal, értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékfizetés után sem csökkenhet a jegyzett tőke összege alá.

 

Ez nagyon csúnya „szakmás” mondat, de azért írtuk le így, mert minden fogalom megtalálható a mérleg sorai között, ezért egy kis matek (kivonás), és bárki ki tudja számolni.

 

Ugye, a kép láttán már nem is haragszik a csúnya szavakért! 🙂

 

Tehát a válasz az, hogy amennyiben a cégnek adott évben nem volt nyeresége, de az eredménytartalék sorában egy óriási szám van, amelyikből ha kivonjuk azt az összeget, amit fel szeretne venni, akkor sem kerül bajba a cég (lásd korlátok 2. pontja), vagyis semmi akadálya, hogy abból vegyen fel osztalékot.

 

 

“Hogyan keletkezik az eredménytartalék?”

Az eredménytartalék az előző évek adózott eredménye, amit nem fizettek ki osztalékként. Ezt az összeget találjuk az eredménytartalék sorban. Ide kerül akkor is, ha ez nyereség, és akkor is, ha veszteség, természetesen előjeltől függően.

 

Ez a „szokás” 2016-tól megváltozik! Nem az eredménytartalék tartalma, mert az ezután is az adózott eredményt fogja tartalmazni, hanem a mérleg szerinti eredmény sor szűnik meg.

 

2016-tól az adózott eredmény lesz az eredménykimutatás utolsó sora. Ez az összeg bekerül az eredménytartalékba, és a következő évben, amikor osztalék felvételre kerül sor, az ebből fog történni.

 

 

“Hol látom, ha egy cég alaptőkét emel, de azonnal el is költi?”

Kezdjük ott, hogy honnan tudjuk, hogy egy cég megemelte a jegyzett tőkéjét? Ezt onnan tudjuk, hogyha az adott évi “Jegyzett tőke” sorban lévő összeg nagyobb, mint az előző évi.

 

Az, hogy ezt elköltötte-e a cég vagy sem, nagy jelentősége nincs, mert akár pénzben van meg (Pénzeszközök sorban), akár más formában, amire elköltötte (ez lehet áru – a „Készletek” sorban, vagy eszköz – a „Befektetett eszközök” sorban), az a cég vagyonát növeli, amely a mérleg „Eszközök” oldala.

 

Igen, ezért mérleg, és ezért kettős könyvelés. Ami az egyik oldalon belekerül, annak a másik oldalon is meg kell lenni (Eszközök/Források).

 

 

Milyen költségeket tartalmaz a “Személyi jellegű költségek” sor?

Személyi jellegű költség:

 

– a bér,

– a bér közterhei,

– a béren kívüli juttatások,

– a kiküldetési rendelvény elszámolása is.

 

Ezek a legjellemzőbb sorok, de sok-sok dolog kerülhet még ide, amely a cégben dolgozók és/vagy tagok érdekében merültek fel. Ilyen lehet például a fent említett kiküldetési rendelvény, munkaruha, védőital, kiküldetés napidíja stb.

 

 

“Ha egy cégnek 10 fős az átlagos létszáma, és a “személyi jellegű költsége” 18,800,000 Ft, akkor hogyan tudom ebből kiszámolni az átlagos nettó bért?” Megjelenik-e valahol, hogy ebből mennyi a tényleges, bruttó bérköltség?

A Kérdések – Válaszok 6. számában leírtuk, hogy “Személyi jellegű költség” milyen elemeket tartalmazhat. Felsorolunk most is párat:

 

– a bér,
– a bér közterhei,
– a béren kívüli juttatások,
– a kiküldetési rendelvény elszámolása is,
– munkaruha,
– védőital,
– kiküldetés napidíja, stb.

 

Ezek a legjellemzőbb költségek, de idetartozik minden olyan költség, amely a cégben dolgozó személyekhez kapcsolódik. Ezért látható, hogy ebből nem állapítható meg egyértelműen a nettó bér.

 

A kiegészítő melléklet “Kiegészítő rész” fejezetében be szokták mutatni a munkavállalók számát és a bérköltségüket, és külön az egyéb személyi jellegű költségeket – ott érdemes kutakodni! Tehát a “Személyi jellegű költség” sorában található összegből és az átlagos statisztikai létszámból az egy főre eső nettó bér nem állapítható meg, maximum ha elosztjuk a létszámmal az összeget, akkor egy nagyvonalú átlagot kaphatunk. Miért mondjuk, hogy “nagyvonalú átlagot”?

 

Egy példa:

 

Lehet egy alkalmazott ügyvezető, aki csak napi 4 órában látja el a tevékenységét egy kisebb összegért, mivel van máshol főfoglalkozása. Ettől függetlenül, a munkakörébe tartozó külföldi partnerekkel való kapcsolattartás érdekében felmerült kiküldetési költségei olyan magasak, hogy másfélszeres bérköltséget eredményezhet a többi emberre vetítve, ha egy egyszerű osztással akarunk tájékozódni.

 

 

A végére ért a MÉRLEG-elemzés sorozat 🙁

Köszönöm, hogy velem tartott! Remélem, hasznos volt. Amennyiben szeretne a továbbiakban értesülni új szakanyagainkról, figyelje weboldalunkat, szakcikkeinket, és kövessen bennünket a Facebookon!

 

Szüksége lenne egy jó könyvelőre?

Keressen meg bennünket. Kérjen személyes találkozót vagy  ajánlatot tőlünk!

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia

 

Mit gondol? Van olyan ismerőse, akit érdekelhet ez az elemzés? Ossza meg bátran!