MÉRLEG-elemzés 5. rész

A kiegészítő mellékletekről

Sorozatunk úgy teljes, ha a kiegészítő mellékletet is bemutatjuk, így lett 4+1! Többször említettük, hogy egy-egy mérlegadat pontos megismeréséhez a kiegészítő mellékletben találunk vagy találhatunk leírást. Ebben az 5. részben a négy rész alatt többször is említett kiegészítő mellékletet vesszük górcső alá.

 

Miért használjuk a feltételes módot?

 

Azért, mert jó pár évvel ezelőtt bekövetkezett törvénymódosításnak köszönhetően, az egyszerűsített éves beszámolót készítő cégek kiegészítő mellékletének kötelező elemeit jócskán leszűkítették. Megvalljuk őszintén, hogy ezen hír kapcsán – mi könyvelők -, egyetlen könnyet sem ejtettünk.

 

Természetesen, az egyszerűsített éves beszámolót készítő cégek között is van az a kategória, amikor azért illik a kötelező elemeken kívül is kifejteni pár dolgot, plusz megtűzdelni egy-két mutatószámmal. Itt főleg a könyvvizsgálatra kötelezett cégekre gondolunk. Igaz, hogy a mi „Árindex Projekt Kft.” nevű cégünk nem ez a kategória, de ennek ellenére továbbra is az ő adatain keresztül ismerkedünk a kiegészítő melléklettel.

 

Mely cégek kötelezettek könyvvizsgálatra?

Azok a cégek kötelezettek könyvvizsgálatra, amelyeknek az egymást követő 2 évben az árbevétele összesen meghaladta a 600 millió forintot (2 év átlagában a 300 millió forintot.)

 

És a kicsik? Természetesen, a másik véglettel is szoktunk találkozni, amikor egy alig működő cégnél, még a kötelező elemek leírása is nyűg, mivel nincs tartalma. De ha muszáj, akkor muszáj. Bemutatjuk azokat a kötelező elemeket, amelyekre érdemes rápillantani, ha tudni szeretné a részleteket.

 

A kiegészítő mellékletnek a szakirodalomban általános elfogadott felépítése a következő:

 

A kiegészítő mellékletnek a szakirodalomban általános elfogadott felépítése a következő
1. Általános jellegű kiegészítések (általános rész)
2. Specifikus jellegű kiegészítések (specifikus rész)
2.1. Mérleghez kapcsolódó kiegészítések
2.2. Eredménykimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések
3. Tájékoztató jellegű kiegészítések (tájékoztató rész)
4. Cash-flow kimutatás (egyszerűsített éves beszámolónál nem kötelező)

 

Az első, az általános rész

Itt kapunk betekintést a vállalkozás tevékenységébe és működésébe. Igaz, hogy a TEAOR szám alapján megnézhetjük, hogy mi a cég fő tevékenysége, mivel keresi a kenyerét, de ha már vizsgálódik az ember, akkor itt megnézni sokkal egyszerűbb. Álljunk is meg itt egy pillanatra. 

 

Hol találjuk meg ezt a bizonyos TEAOR számot? A mérleg tetején, amit egyébként KSH vagy statisztikai számnak is hívnak. Nézze meg az alábbi képet! Pinkkel jelöltük.

 

 

Ez a hosszú számsor a céghez kapcsolódik, sokat elárul róla. Az első 8 szám például az adószám. Természetesen kereshettük eleve az adószám alapján a céget, de történhetett volna fordítva is! A következőt 4 szám a TEAOR szám, ami miatt most boncoljuk a témát. Ha nincs kiegészítő mellékletünk, akkor sem marad rejtély a cég tevékenysége, mert a Google ezt is megmondja 🙂 De mivel erről szól a téma, tájékozódjunk innen.

 

Nézzük meg, hogy mivel foglalkozik az Árindex Projekt Kft!

 

Ez az általános rész kötelező eleme, ugyanis ez a bemutatkozás. Ezt úgy illik, ahogy egy találkozáskor: a kézfogás mellé a nevünket is eláruljuk. Ebben az általános részben eleve megtudunk olyan adatokat, amivel sokkal közelebb kerülünk a számokhoz, és fontos információkat kapunk a vizsgálathoz:

 

  • Mikor alakult a cég,
  • Mekkora a jegyzett tőkéje,
  • Mivel foglalkozik,
  • Hány fő tulajdonos van,
  • Kik azok?

 

A következő, a specifikus részben megtudhatjuk meg, hogy milyen számviteli elvek alapján készítették a beszámolót. Miért, itt van választási lehetősége? – hallom a kérdést! Mi az, hogy milyen elvek alapján? Igen, a számvitel ad lehetőséget arra, hogy az alapelvekhez igazodva, de a lehetőségeken belül, szabadon válasszunk az elszámolások elvei között.

 

Mondok egy példát, hogy érthető legyen.

 

Azt írja elő a törvény, hogy a 100 000 forint alatti eszközöket leírhatjuk egy összegben, mint kis értékű tárgyi eszköz. Ezt a szabályt általában minden vállalkozó ismeri. 😉

 

De én – mint vállalkozó – azt is mondhatom, hogy én az 50 000 forint érték alatti eszközöket írom csak le azonnal költségként.

ÚÚÚÚÚristen, ki akar ilyet írni???? Ezt gondolja? Lehet ilyen! Egy az, hogy ha belegondolunk, biztosan találunk az eszközeink között olyat, amely „csak” 80 ezer forint volt, de 3 éve használjuk. Pl. egy telefon, egy nyomtató.

 

Ráadásul, ha a cégemnek fontos, hogy eredményt mutasson ki év végén, de ez nehezen megy, akkor ezzel, sok tételnél jó pár ezer forintot „kereshet”. Ugye így már érthető?!

 

Ezen kívül, három nagy részre bontható:

  • A mérleghez kapcsolódó rész,
  • Az eredménykimutatáshoz kapcsolódó rész, és a
  • Tájékoztató jellegű kiegészítések rész.

 

Nézzük végig a kiegészítő mellékletet!

A már jól ismert módon hívja be az http://e-beszamolo.im.gov.hu/ oldalon az Árindex Projekt Kft. 2010. évi kiegészítő mellékletét, amelyet a “Csatolmányok” címszó alatt talál. Ha egyszerűbb, letöltheti itt is.

 

 

Ha az első oldalt megnézzük, az azonosító sorokon kívül rögtön találunk egy fontos információt.

 

“A közzétett adatokat könyvvizsgáló nem ellenőrizte.” Ez már Önnek a fentiek alapján többet is elárul, ugye? Tudja azt, hogy a mai szabály alapján, a cég árbevétele 300 millió forint alatt van évente (persze ez régi mérleg, akkor 100 millió volt az értékhatár), és tudja azt is, hogy emiatt, várhatóan nem lesz annyira részletes a kiegészítő melléklete.

 

Az Árindex Projekt Kft-nél a számviteli részt a „Számviteli politika” címszó alatt találjuk. Ezt nem fogjuk együtt végig olvasni, mert azt gondoljuk, hogy itt semmi nem szorul magyarázatra. Ami benne van, annak örülünk, amit nem tudunk, az pedig nem fáj! 🙂 A vizsgált cégünknél ez a számviteli módszereket bemutató rész elég rövid. Nem baj, haladjunk tovább.

 

Következik a Mérleghez kapcsolódó rész

Ezt ők nem elemzik külön ki, de a fő címből kétséget kizáróan kiderül a mérleg főbb mutatóinak arányosítása és viszonyítása a bázis évhez. Ehhez sok dolgot nem tudunk hozzáfűzni. Láthatják egymás mellett az előző és adott év adatait. Ez abban segít, hogy a sorozatunkban tanultak alapján a számokat az előző évhez képest is vizsgálhatjuk.

 

Mutatószámok:

 

Ezek a számok azért jók egy kiegészítő mellékletben, mert sok helyet foglalnak, így így az szép hosszú lesz. Ezeket leginkább a bankosok nézegetik, akiknek döntést kell hozniuk, hogy adjanak-e hitelt egy cégnek, vagy sem.

 

Szerintem, ha partnerként vagy versenytársként nézegetjük egy cég beszámolójának adatait, akkor nem ezek lesznek a kedvenceink. (Főleg, ha van benne olyan, amelyik rossz is -, mint ebben az esetben.) Jó, inkább a magam nevében beszélek, nekem nem a kedvenceim. :(- Ennek ellenére, mivel nem csak a mutatók neve, hanem a számítás megnevezése is le van írva, akár végig is gondolhatóak, és akár beszédesek is lehetnek. Nézzük meg együtt az egyiket! Legyen a 3. mutató. “Árbevétel és bevételarányos jövedelmezőségi mutató”.

 

Ez egy olyan mutató, amit mi magunk is megvizsgálnánk, igaz, nem ebben a formában. Az üzleti eredményt és a bevételeket viszonyítja egymáshoz. A számokat a tanultak alapján, már könnyen megtalálja az eredménylevezetésben.

 

Mit láthatunk? Azt, hogy hiába volt 473 ezer bevételünk, így is veszteséges lett a cégnek az üzleti eredménye – Tehát, sokkal többet költött a cég az üzlet érdekében, mint amennyit keresett.

 

A következő részben a kötelezettségek részletezését láthatjuk. Amikor a Mérleg elemzés 3. részében a kötelezettségekről tanultunk, akkor említettük is a kiegészítő mellékletet. Itt tudhatjuk meg, hogy azoknak a bizonyos „tartozom neked” cetliknek kik a tulajdonosai. 🙂 A vizsgált cégünknél a szállítók és a NAV.

 

Ugyanez vonatkozik a követelésekre is. A részletezésekből megtudhatjuk, hogy „kivel” szemben vannak követelései a cégnek.

 

Következik az eredménykimutatáshoz kapcsolódó rész

Itt mutatható be, ha az árbevétel többféle profilból ered. Amennyiben volt export tevékenység, akkor le kell írni, hogy az az EU-ból vagy 3. országból származott-e.

 

A ráfordításoknál a részletezés nem sikerült annyira jól – szerintem ezt mindenki észlelte. 🙁 Ezek a sorok, amelyeket itt felsorolnak, az eredménykimutatás sorai. Ettől sokkal okosabbak nem leszünk. A titokra a szöveges részben derül fény: „A Kft. a projekt elszámolásoknál alvállalkozókat vesz igénybe, alkalmazottja nincs.” Tehát, ezért ilyen sok az anyagjellegű ráfordítása, a személyi jellegű pedig nulla.

 

A következő rész az értékcsökkenésről szól, amely kötelező eleme a kiegészítő mellékletnek. Itt tudhatjuk – tudhatnánk – meg, hogy milyen eszközcsoportnak, mennyi volt az értékcsökkenése, milyen módszert használtunk a leírásnál, és milyen értékhatárral számolunk a kisértékű eszközök elszámolásánál.

 

Lépjünk tovább egy újabb kötelező elem, a rendkívüli események bemutatására. Láthatjuk, hogy a vizsgált cégnél 2010-ben – a vizsgált évben – nem volt ilyen esemény, de 2009-ben megesett. Tudni szeretné, hogy mi volt az a bizonyos esemény? Akkor tudja mi a teendő! Megkeresi a cég 2009. évi kiegészítő mellékletét, ahol ezt ő biztosan bemutatja!

 

Elérkeztünk az adózás előtti eredményt módosító tételek leírásához. Ez is kötelező eleme a kiegészítő mellékletnek.

 

Találós kérdés!

Honnan tudhatja kiegészítő melléklet nélkül, hogy egy cégnek van adóalap módosító tétele?

 

Igeeen! A fizetendő adó sorból. Ha megnézi az eredménylevezetés adózás előtti eredmény sorát, abból ki tudja számolni a fizetendő adót. (Jelenleg a társasági adó mértéke 10%.) Ha nem pontosan annyi, amennyit az ismert adó százalékával kiszámolt, akkor ott módosította „valami” az adóalapot.

 

Elérkeztünk a végéhez.

 

A tájékoztató jellegű kiegészítéseket tartalmazó rész az utolsó

Itt szokták bemutatni az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatot, amelyet amúgy a jegyzőkönyv is tartalmaz. A munkavállalók összetételét (fizikai, szellemi…), a közöttük megoszló adók bemutatását, és az egyéb személyi jellegű ráfordítások mértékét, esetleg összetételét, valamint az ügyvezetők, tagok bérezését és a nekik nyújtott kölcsönök nagyságát és célját is megtalálhatjuk ebben a részben.

 

Egyébként, mindegy, hogy hol helyezkedik el egy – egy információ, a lényeg az, hogy a kötelező elemek benne legyenek. Éppen ebből a szabadságból adódik, hogy egyes cégeknek tud szép lenni a kiegészítő melléklete, amíg másoké egyszerű, mint egy fagolyó -, amitől nem törvényszerű, hogy rossz. 🙂

 

Így a végére „szakmázzunk” egy kicsit!

Leírjuk felsorolásszerűen, hogy melyek a kiegészítő melléklet kihagyhatatlan elemei, és ezzel a saját beszámolóját is ellenőrizni tudja! 😉

 

  • A számviteli politika meghatározó elemei,
  • beszámoló összeállításánál alkalmazott szabályrendszer,
  • értékcsökkenés módszere, gyakorisága,
  • feltárt jelentős összegű hibák bemutatása,
  • rendkívüli események bemutatása,
  • adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatok,
  • amennyiben könyvvizsgálatra kötelezett, akkor a könyvvizsgáló adatai, díja,
  • amennyiben nem kötelezett könyvvizsgálatra, akkor ennek ténye,
  • a beszámolót összeállító mérlegképes könyvelő neve, telefonszáma,
  • a kapcsolt vállalkozások adatai.

 

Összefoglalva, a kiegészítő melléklet célja, hogy megbízható és valós képet kapjunk általa a cég működéséről.

 

Okos TIPPEK

  • A MÉRLEG elemzést érdemes többször elővenni, elolvasni, mert nem biztos, hogy a megértés megjegyzést is maga után von. Vagyis, csak amit megjegyzünk, azt tudjuk rutinosan, adott pillanatban használni, alkalmazni.
  • Hívjon be néhány Mérleget, nézegesse, értelmezze őket, és ha kérdés merül fel Önben, írja meg nekünk, és megválaszoljuk azokat a sorozat olvasóinak, hiszen mindenből lehet tanulni. A cégazonosítókat innentől kitöröljük a példák illusztrálásánál.

 

Remélem, élvezte az együttlétet, a tanulást, és ma már bátrabban és magabiztosabban vesz elő egy éves beszámolót. Tudja, mit mutat a “pénztárca”, hogy csak a “Forrásainkból” tudjuk megvásárolni az “Eszközeinket”, és ezeknek egyensúlyban kell lennie.

 

 

Kérdések – válaszok

Sorozatunk olvasóinak az induláskor lehetősége volt kérdéseket feltenni, amelyeket meg is válaszoltunk, mert szerettük volna tudni, mi nem volt teljesen világos, hol maradt lyuk a megértésben. A lényegi kérdéseket és válaszokat a következő részben összesítettük.

 

Kíváncsiak vagyunk az Ön véleményére, javaslatára is, amit örömmel fogadunk az info@rezon.hu címen vagy a kapcsolat oldali űrlapunkon is. 

 

Folytassa a tanulást! 🙂

 

MÉRLEG-elemzés összefoglaló

 

Töltse le!

 

Miben lehet a segítségére a REZON Iroda?

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia

 

Mit gondol? Van olyan ismerőse, akit érdekelhet ez az elemzés? Ossza meg bátran!