MÉRLEG-elemzés 3. rész

Ma a Mérleg ESZKÖZ oldal rejtelmeibe vezetem be Önt 🙂

Ahogy megígértem, ezúttal nem az eredményadatok, hanem a MÉRLEG sorainak „kibeszélésébe” kezdek. Igen, ez az, amiről azt mondtam, hogy kicsit bonyolultabb, de szerethető! Javaslom, továbbra is dolgozzunk együtt az általunk kiválasztott – Árindex Projekt nevű – cégen, és elemezzük a Mérlegét.

 

Kövesse a leírást, figyelje a mellékelt fotót, és a “REZON pink” is a segítségére lesz:).

 

  • Elsőként hívja be az e-beszámoló kereső oldalát, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ , majd kattintson a
    “beszámoló keresés” menüpontra (alulról a 3 menü).
  • A cégnévhez üsse be az „Árindex Projekt” nevet.
  • Írja be az ellenőrző kódot.
  • Kattintson a „keres” feliratra.
  • Megjelenik az Árindex Projekt Kft. neve. Kattintson rá.
  • Az új oldalon keresse meg és kattintson a 2010. ÜZLETI ÉVET ZÁRÓ Mérleg feliratra.
  • Már is a képernyőjén van az az oldal, amivel ma fogunk foglalkozni. Ez az oldal az Árindex Projekt vagyonáról szóló kimutatás, amit a szakmában úgy nevezünk, hogy „Eszköz ” oldal. Itt is beszédes az elnevezés, mert a cég eszközeit találjuk benne.
  • Nyomtassa ki, mert úgy könnyebb követni a magyarázataimat.

 

Üzleti évet záró Mérleg (2010. év) – 11EB/M/A1

 

Elsőként tekintsük át a vastagon szedett fősorokat, és nézzük át, mit tartalmaz az “Eszköz” oldal a Mérlegben.

 

1.    sor – A. Befektetett eszközök (2.+04.+06.)
9.    sor – B. Forgóeszközök (10.+11.+14.+16. sor)
17.  sor – C. Aktív időbeli elhatárolások (17. sor)
18.  sor – Eszközök összesen (1.+9.+17. sor)

 

Ezekbe a főcsoportokba soroljuk be egy cégnek a vagyonát.

 

Emlékeznek, hogy az előző számban már megemlítettük ezt? Ezek a sorok mutatják meg, hogy milyen összetevőkből áll a vagyonunk: lakás, autó, bankbetét, készpénz + a barátunknak kölcsön adott pénz (mert az is a mi vagyonunk! Elvileg visszakapjuk! 🙂 Azt gondolom, hogy egyedül az „Aktív időbeli elhatárolások” egy olyan elnevezés, ami nem sokat árul el a tartalmából. Megígérem, hogy megpróbálom ezt is érthetően megmagyarázni. Akkor kezdjünk is bele!

 

A.  Befektetett eszközök fősor (1. sor)

Ez a legbeszédesebb elnevezés. Ez a sor a tartalmazza a cégnek a befektetett eszközeit. Azokat, amelyek egy éven túl szolgálják a cég működését. Melyek ezek, mik lehetnek ezek?

 

Olyanok, amelyekre szükség van ahhoz, hogy egy cég működni tudjon. Akkor ezzel már azt is tudjuk, hogy ez minden cégnél teljesen mást jelent. A tevékenységi körből adódóan van szükségük bizonyos dolgokra.

 

Például egy büfét üzemeltető cégben szükség van hűtőszekrényre, tűzhelyre, mikrohullámú sütőre, a beszerzéshez szükség lehet egy autóra, amíg mindez egy asztalos munkát végző cégnél már nem annyira egyértelműen magyarázható, mint ahogy a gyalupad sem a büfénél!

 

Mit látunk a mi kis cégünknél?

 

Ez a sor 2010-ben nulla. Akkor nincs neki semmilyen eszköze? Na, ez már nem ennyire egyértelmű! Olyan eszköze nincs, amelynek 2010 -ben még „említésre méltó” értéke lenne. A mérlegben jól látható, hogy az előző évben még volt neki 50 ezer Ft valamije.

 

Próbáljuk meg kitalálni, hogy mi lehetett ez! Hogy megtudjuk, megnéztem a 2008. évi értéket is, amely 234 ezer Ft-ot mutatott. Hááááát, én arra gondolok, hogy egy tanácsadó cégnek szüksége lehet egy számítógépre. Mivel – az előző részben is említettem – a számítástechnikai eszközök értéktől függően 3 év alatt „leíródnak”, azaz költséggé válnak (értékcsökkenés sor volt), hipp-hopp, 234 ezerről 2009-re már csak 50 000 Ft -ot ért, és az általunk vizsgált 2010. évre már nulla értéken szerepel.

 

Mi van olyankor, amikor ez több milliós értéket mutat? – kérdezhetik tőlem.

Akkor is a fantáziánkra kell hagyatkoznunk, mert részletes kimutatást nem találunk erről. Annyit láthatunk az alábontásból (a 2. oldalon látható Eszközök kimutatásban, az 1. pont alatt, római számmal jelzett sorokból), hogy mekkora érték ebből az, ami az Immateriális javak, Tárgyi eszközök, vagy a Befektetett eszközök közé tartozik.

 

Immateriális javak (A/I.). Mi tartozik ide? Mondok olyan példát, ami a legsűrűbben fordul elő: Itt találjuk pl. a vagyonértékű jogot, a szellemi terméket. Vagyonértékű jog lehet a cégünk telephelyét nyújtó ingatlan bérleti joga, vagy a szoftverek használhatóságát biztosító jog, amit a megvásárláskor megkapunk, szellemi termék lehet a találmány, szabadalom és maga a szoftver, mint termék (annak elkészítése).

 

Tárgyi eszközök (A/II.) Itt találhatóak azok az eszközök, amelyekről az elején beszéltünk. Az autó, a porszívó, a nyomdagép, az inkubátor, stb. Minden cégnek a magáé. Az általunk vizsgált cégünknél is az érték a „tárgyi eszközök” alábontásban szerepelt, ugyanis az általam feltételezett számítógép tárgyi eszköznek minősül.

 

Befektetett pénzügyi eszközök (A/III.) sorban azoknak az értékpapíroknak, részesedéseknek az értékét találjuk, amelyeket azzal a céllal fektettünk be, hogy tartós jövedelemre (éven túli) tegyünk szert. Ilyen pl. az, amikor államkötvénybe fektet egy cég, amikor hosszú távú befektetéssel, de kisebb kockázatot vállalva akar nyereséghez jutni.

 

Ezzel kimerítettük az első fősort, a Befektetett eszközöket. Ez nem volt bonyolult, ugye?! A következő sem lesz az:)

 

B. Forgóeszközök fősor

Mi tartozik ide? B/I. Készletek; B/II. Követelések; B/III. Értékpapírok; B/IV. Pénzeszközök

 

Vegyük sorra ezeket is!

 

Készletek (B/I.). Ez egy igazán közismert és érthető tartalmú sor. Ezt a sort a kereskedelemben használják. Itt találjuk azokat a dolgokat, amelyek év végén a „polcon maradtak”. Hogy mi ez, azt megint a a kereskedelem tárgya fogja meghatározni: kenyér, autó, birka, stb. “Kinek mekkora a polca?” Ennek értékéről december 31-én leltár készül, amely a mérleg melléklete. Kötelező! Ellenőrzéskor követelik tőlünk.

 

Követelések (B/II). Szerintem ez a sor az, amely magyarázatra szorul. „A követelések miért a vagyonom?” – szokták kérdezni. Azért, mert itt azok az értékek szerepelnek, amelyek már a cég tulajdonát képezik, csak nincs a kezünkben, a pénztárunkban vagy a bankban. Azonnal meg fogják érteni az alábbi 3 példa segítségével.

 

Példa – 1.

 

Kiállítunk egy számlát. Akik vállalkozást vezetnek, azok tudják, hogy a számla nettó összege bevételként mutatkozik, az áfa fizetendő áfaként, pedig a pénzt csak 60 nap múlva kapják meg, amikor a fizetési határidő letelik.

 

Akkor ez hogy is néz ki a mérlegben? Benne van az eredményben, mint bevétel (lásd eredménykimutatás) és ott lóg a követelésben, mint vevői követelés. Értik? Az már az én vagyonom, csak várom, hogy végre elutalják! KÖVETELEM!

 

Példa – 2.

 

Ugyanez a helyzet egy adott kölcsönnel is. Ha adok egy munkavállalónak kölcsönt, vagy előleget beszerzésre, akkor azzal el kell számolnia.

 

Az előleg a cég pénze (vagyona), az a pénztárban lenne, csak odaadtam, hogy ne a saját pénzéből kelljen megfinanszíroznia azt a dolgot, aminek a vásárlásával megbíztam. Költség majd az lesz, amire elköltötte, amiről a számlát hozza.

 

 

Példa – 3.

 

Követelések között találjuk meg az adótúlfizetést is. Honnan lehet ezt nyomon követni? Az adófolyószámláról. Ezt mi figyeljük, egyeztetjük a saját kimutatásainkkal, mint könyvelők, de Önnek is van lehetősége rápillantani, ha van hozzáférése.

 

De itt most a túlfizetésről, azaz a követelésről beszélünk. Miből eredhet ilyen túlfizetés?

 

Amikor az előző év nyeresége alapján kivetett előleget befizetjük (mert muszáj), ám egy jóval gyengébb évet zárunk, ilyenkor túlfizetésünk van. Ezt az adóbevallás után vissza lehet kérni, vagy át lehet vezetni egy másik számlára, hogy pl. megússzuk a havi SZJA fizetést.

 

Látjuk, hogy az Árindex Projekt Kft.-nél 1.815 ezer Ft szerepel a követelések között. Mi lehet ez? Egy biztos: ez nem adott évi vevői követelés. Az maximum 473 ezer Ft + áfa lehet, mert 473 ezer Ft volt az éves árbevétele – ahogy azt már az “Eredménykimutatásnál” megbeszéltünk. Ismét a “Kiegészítő mellékletet” hívom segítségül.:)

 

Ezt írják benne: „Követeléseink között 750 ezer Ft vevőkövetelés szerepel, amellyel folyamatosan foglalkozva van. A többi követelés a T. adó túlfizetéshez kapcsolódik. A Kft 1,064 ezer Ft kölcsönt adott.”

 

Tehát, amit kiadtak számlát (473 ezer bevétel), azt sem fizették ki nekik (vevői követelés). Sőt, volt még előző évről is követelésük. A többi meg kiadott kölcsön, amit „visszavárnak”. Mit mondtunk? Amit odaadtunk valakinek ‘kölcsön’, az nincs a PÉNZTÁRBAN, vagy a bankban. Értik mire gondoltam? Én nem mondtam semmit! 🙂

 

Értékpapírok (B/III.). Ebben a sorban a forgatási célból vásárolt értékpapírok kerülnek bele. Ez azt jelenti, hogy nem hosszú távra (befektetési céllal) vásároltunk, mint az első sorban szereplőknél, hanem arra, hogy gyorsan nyerészkedjünk – ha összejön. Vannak olyan cégek, akiknek ez remekül sikerül, de az ellenkezőjével is találkoztunk, amikor a cég tevékenységében megdolgozott profitot itt elveszítették. Hogy sajnálják-e? Ki nem sajnálná?

 

Pénzeszközök (B/IV.). Ezt szeretjük a legeslegjobban!!! Ez a tuti. A pénztárunkban és a bankszámlánkon található összeget találjuk ebben a sorban. Mi a pénztárban szeretjük igazán, de a NAV a bankban szereti. A többféle variáció után, jelenleg nincs készpénzkorlát, de az ésszerűség határait szoktuk javasolni! A vizsgált cégünknek 1.697 ezer FT pénzeszköze van. Nem számol be a kiegészítő mellékletben, hogy mennyi ebből a készpénz és mennyi a bankbetét. Ezt az infót az adóbevallásban konkrétan kérik.

 

C. Aktív időbeli elhatárolások fősor

Ennek a fősornak csak a neve csúnya, a tartalma máris érthetővé válik az Ön számára is! Leggyakrabban olyan költségeket találunk ebben a sorban, amelyek adott évben merültek fel, de a következő évet érintik. Na, ezzel most nem lettem okosabb – ezt gondolja? Dehogy nem! Nézze meg az ábrát, és olvassa el a példákat hozzá!

 

 

Példa – 1.

 

Júniusban előfizet a Magyar Közlönyre, hogy naprakész legyen a változásokból. Kap egy számlát, amelyen azt látja, hogy “újság előfizetés 2010.07.01 – 2011.06.30. időszakra”. Akkor ezt nekünk úgy kell lekönyvelni, hogy a 2010. évet a számla nettó értékének a fele érinti, a másik felét pedig „eltesszük jövőre”. Na, az a jövő évi rész szerepel itt, az aktív időbeli elhatárolások között.

 

„De mi van a bevételekkel? Azok nem szerepelhetnek ebben a sorban?” Jó kérdés! De, szerepelhetnek. Nézzünk egy egyszerű példát erre is.

 

Példa – 2.

 

Ha olyan kamat jár nekünk adott évre, amelynek elszámolása csak a következő év májusában lesz esedékes, akkor az adott évi részt (aktuálisan a 2010. évi részre gondolhatunk) év végén, ebben a sorban kell szerepeltetni. Ez egy 2010. évet érintő bevétel akkor is, ha csak 2011. májusban kapjuk meg. Ide betesszük, itt „követeljük”.

 

Persze, ide is tartozik még számos speciális eset, amit nem részletezek. Abban maradtunk, hogy meg szeretnék érteni! És ezennel elérkeztünk ahhoz a fősorhoz, amely megmutatja az „Eszközök” teljes értékét.

 

Eszközök összesen

Ezt a sort úgy is hívják, hogy “mérlegfőösszeg”. Találkozhattak vele akkor, amikor hitel kérelmet nyújtottak be, vagy a könyvvizsgálói jelentésen. A hozzáértőknek ez egy fontos mutatószám. Természetesen akkor szeretik, ha ez minél nagyobb értéket mutat.

 

 

Huhhh. Vége!

 

Készen is vagyunk az „Eszköz oldallal”, vagyis a cég vagyonának a bemutatásával. Mondtam, hogy nem lesz annyira szörnyű, de talán egy kicsit hosszú volt! Ahhoz, hogy egy kicsit jobban belelássunk egy ismeretlen, de számunkra talán fontos cég gazdálkodásába, ezek az információk is fontosak lehetnek.

 

Érdemes többször elővenni, elolvasni, mert nem biztos, hogy a megértés megjegyzést is maga után von. Vagyis, csak amit megjegyzünk, azt tudjuk rutinosan, adott pillanatban használni, alkalmazni. Remélem, élvezte velem ezt a kis analízist, egyre világosabb, mit takarnak a fogalmak, és a főcsoport/alcsoport számok.

 

 

Nézzük, miről hull le a lepel a sorozat 4. részében!

Legközelebb a Mérleg „Források” oldalát vesszük górcső alá. Megtudjuk, hogy milyen forrásokat használtunk fel, miből vettük az eszközeinket. Honnan volt pénzünk a számítógépre, a készletekre. Miből vettük meg az értékpapírjainkat, stb.

 

Pont akkora összeget kell kimutatnunk a “Forrás” oldalon, mint itt az “Eszközök” oldalon. Ezért is hívják ezt a kimutatást mérlegnek. A két serpenyőben mindig egyforma értéknek kell lenni. A számoknak stimmelni kell, mert ha nem??? Tartson velem legközelebb is, mert szeretettel várom!

 

Folytassa a tanulást! 🙂

 

MÉRLEG-elemzés 4. rész

 

Töltse le!

 

 

Miben lehet a segítségére a REZON Iroda?

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia

 

Mit gondol? Van olyan ismerőse, akit érdekelhet ez az elemzés? Ossza meg bátran!