MÉRLEG-elemzés 2. rész

Mivel foglalkozunk ma?

Mérleg-elemzés sorozatunkat a „pénztárcával”, avagy az eredménykimutatás résszel kezdjük. Hamarosan megérti, miért ezt vesszük előre. Garantálom, a mai “lecke” után nagy kedve lesz a MÉRLEGEK nézegetéséhez. Kezdjünk is bele!

 

Mit kell tennie?

Javaslom, mostantól dolgozzunk együtt az általunk kiválasztott “Árindex Projekt” nevű cégen, és elemezzük azt. Kövesse a leírást, figyelje a mellékelt fotót. A “REZON pink” a segítségére lesz:).

 

  • Elsőként hívja be az e-beszámoló kereső oldalát, http://e-beszamolo.im.gov.hu/ , majd kattintson a “beszámoló keresés” menüpontra (alulról a 3 menü).
  • A cégnévhez üsse be az „Árindex Projekt” nevet.
  • Írja be az ellenőrző kódot (ez Önnél más lesz, figyeljen rá!)
  • Kattintson a „keres” feliratra.

 

 

 

 

Most jön néhány egyszerű művelet, amelyhez már nem adtunk képet.

 

  • Menjen lefelé az oldalon a nyíllal vagy a kurzorral, és mindjárt látni fogja, bejött a keresett “Árindex Projekt Kft.” nevű cég.
  • Kattintson rá, és ellenőrizze le a cégnevet.
  • Ezt követően, ha végig fut az oldalon, láthatja az Árindex Projekt Kft. éves beszámolóit!!! Nem egy évet, nem a legutóbbi évet, hanem az összes elektronikusan beadott beszámolót (Mérleg, Eredménykimutatás + “Csatolmányok”, vagyis szöveges értékelések, kiegészítők)! Az oldalon bekarikáztuk a nyomtatót is, hogy felhívjuk a figyelmét arra, hogy minden oldal kinyomtatható! Mivel “véletlenül” esett szegény Árindex Kft. a kivesézendő cégek közé, legyünk humánusak vele, és egy korábbi évét elemezzük, ne a legújabbat.
  • Válassza ki a 2010-es év Eredménykimutatását, mert ezzel kezdjük az elemzést. Nyomtassa is ki, mert úgy könnyebb követni az olvasottakat.

 

 

NORMÁL EGYSZERŰSÍTETT ÉVES EREDMÉNYKIMUTATÁS “A” típus – 11EB/E-O/A

 

Ezt látja maga előtt, ugye? Akkor neki is állhatunk dolgozni!

 

 

Milyen táblázatot látunk magunk előtt?

Az Eredménykimutatást. Ez a táblázat lesz a kedvencük! Én csak úgy nevezem, „pénztárca”. Miért? Mert itt láthatjuk az éves nettó árbevételt, az éves nettó kiadást, és ami eredményként megmaradt. Mint otthon: „Anyukám, mennyi pénzed maradt?”

 

Ez a táblázat egy gyors áttekintés arról, miként is gazdálkodtunk. Miből, mennyi maradt? A „maradékot” nevezzük „céges nyelven” nyereségnek, amit megosztunk az államkasszával, 90-10%-os arányban. Hogyan? Ebből 10% a társasági adó, a 90%-os rész pedig a miénk, de nem mint magánszemélyé! Ez a cégünké, jelen esetben „Árindex Projekt Kft.-é”.

 

Ez ennyire egyszerű és nagyszerű! Mindjárt a részleteibe is beletekintünk. A „Mérleg” ennél bonyolultabb, de „Őt” is szeretni fogják, amikor rájönnek, hogy milyen jól láthatóan tükrözi egy cég életét. Ezt meg a magánéletünkhöz lehetne hasonlítani. Van egy lakásunk, autónk, nyaralónk… Miből? Amit kerestünk, örököltünk, kaptunk és felvettünk CHF -ben:).

 

Mit nézzünk meg először?

A bevételeket érdemes először átbogarászni. Mit mutat? Megmutatja, hogy mennyi árut, illetve szolgáltatást „adtunk el” áfa nélkül, az adott évben. Akkor “ennyit kerestünk 2010-ben?” – Jön a kérdés, ugye? NEM! Ennyi volt a cégünk nettó árbevétele, amiből gazdálkodni tudtunk. Ezen számok összehasonlítása képet ad egy cég forgalmáról.

 

Nézzük meg a vizsgált cégünknél, hogy mekkora volt a cég 2010. évi nettó árbevétele!

 

BEVÉTELEK áttekintése

2010. évi nettó árbevétele (1. sor).

 

„473″ ezer Ft – mert ugye ez a táblázat EZER Ft -ban adja meg az értékeket. Jelöltük is a nagy fotón pinkkel, keresse meg! Pénzegység: EZER HUF.

 

Miről árulkodik, mit mutat ez a szám nekünk? Hát, nem sokat, de annyit mindenképpen, hogy minél nagyobb ez a szám, annál nagyobb forgalmú a cég. Ellenben ha ezt a számot összehasonlítjuk az „Előző év”, azaz a 2009. év Értékesítés nettó árbevétele sorával, akkor látjuk, hogy az nem kifejezés, hogy „nem sok”!!! Ez kimondottan kevés.

 

Mire gondolok? Ennek a cégnek betett a válság, esetleg maga a profil, amelyben tevékenykedik, az halt meg, vagy belső okok miatt a cég működése leállt. Lehet, hogy más dologba kezdtek az ügyvezetők, vagy akaratukon kívül (pl. betegség) nem tudták folytatni a tevékenységet. Ez a cég az előző évi forgalmához képest (6,343,000 Ft) vegetál. Éppen csak túlélte az évet.

 

Hozzáteszem, hogy a cég tevékenységi körét a kiegészítő mellékletben látnunk kellene – ami megkönnyítené a dolgunkat! Megnéztem, nincs benne. NO COMMENT!

 

Honnan jöhetünk még rá a tevékenységre? Igen, jól gondolta. A statisztikai számjel tartalmazza a TEÁOR számot. Jelen esetben, az adószám első 8 számjegyét követő  4 számjegy (7022) utal a tevékenységi körre. Én utánanéztem: Üzletviteli – és egyéb tanácsadás. Azaz szolgáltat a cég. Fogadjunk, hogy Önnek is jött egy kósza gondolat a tevékenység megnevezése hallatán! 🙂

Megjegyzés:

Ha egy cég árbevétele 10 %-kal esik, már ez komoly nehézségeket jelenthet, de ha az árbevétel kevesebb, mint az előző évi tizede (473,000 / 6,343,000 = 7,5 %), az nagy bajt, teljes leépülést jelez! Ugye ezt nem is kell tovább magyarázni. Haladjuk tovább! Lesz itt még érdekesség!

 

KÖLTSÉGEK áttekintése

Anyagjellegű ráfordítások (5. sor)

 

431,000 Ft. Azaz, amennyit kerestek, el is költötték rezsire. Azt gondolom, ebben nagyrészt az lehet.

 

Személyi jellegű ráfordítások (6. sor)

 

506,000 Ft. Ez érdekes, ugye? Többet költöttek bérre és a közterhekre, mint amennyit kerestek. Én ezt úgy mondanám, hogy valakinek meg kellett fizetni a járulékát a biztosítás miatt.

 

Ezt is kikerestem a kiegészítő mellékletben: „A Kft. a projekt elszámolásoknál alvállalkozókat vesz igénybe, alkalmazottja nincs. 2010-ben a bér – és járulék kifizetése a gyesről visszajött, majd kilépett dolgozó elszámolásához kapcsolódik. Nyertem! Kényszerből fizetett valaki után! Ugye tudja, hogy a gyesről visszatérő szülőket/dolgozókat védi a törvény. (Ez a személy lehet az ügyvezetőné is:)!) A cég ügyvezetője díjazás nélkül látja el feladatait.

 

Értékcsökkenési leírás (7. sor)

 

Itt következik egy sor, ami – nem effektív pénz kiadást jelent, de költség. Ez az értékcsökkenés, amit sokan nehezményezni szoktak. Miért? “Rontja az eredményem. – mondják” Ez igaz.

 

De miért is rontja az eredményt? Hát azért, mert amikor megveszünk egy befektetett eszközt (amely 1 éven túl szolgálja a vállalkozásunkat), akkor az „csak” pénz kiadásként jelentkezik a cégünknél. Annyi év alatt „változik költséggé”, amennyit meghatározunk a beszerzéskor. Ezt szabályozzák a törvények is, vagyis értékhez kötik. Pl. számítástechnikai eszközöket 3 év alatt leírhatunk értéktől függetlenül, de egy 300 ezer forintos bútort csak 14,5%-kal (7 év) számolhatunk el. Ugye ez így még nem volt sok? Jól van, nem írok ennyire száraz dolgokat! Ne hagyjon itt! :

 

EREDMÉNYEK áttekintése

Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (10. sor).

 

Az eddigiek után nem lepődünk meg, hogy mínusz előjeles számot találunk itt ( -514 ezer). Ez veszteséget jelent! Miből jött ki? Mutatjuk a táblázatban.

 

Sorszám Megnevezés (2010-es év!) Ezer Ft
1. Nettó árbevétel    473
5. Anyagjellegű jellegű ráfordítások -431
6. Személyi jellegű ráfordítások -506
7. Értékcsökkenési leírás -50
10. Üzemi (üzleti) eredmény -514

 

 

Azt majd a mérlegben fogjuk látni, hogy ezt a cég miből tudta megfinanszírozni. Az előző évi nyereségből? Hitelből? Talán tagi kölcsönből?

 

Adózás előtti eredmény (20. sor)

 

Megkapjuk, ha az Üzemi (üzleti) eredményhez még két eredményt adunk hozzá. Melyek ezek?

 

Az egyik a „Pénzügyi műveletek eredménye” (15. sor), mely a pénzügyi bevételek é s ráfordítások különbözete. Mi tartozik ide? Pénzügyi bevétel például a bankkamat és az értékpapírok nyeresége. Pénzügyi ráfordás a bankköltség, a hitel kamata, az értékpapír ügyletek vesztesége. Ezek a leggyakoribbak. A vizsgált cégünknél is az a 6 ezer Ft ráfordítás bankköltség lehet. (Azoknak a cégeknek, amelyek banki hitele van, a pénzügyi műveletek eredménye általában negatív előjelű, azaz veszteség.)

 

Szokásos vállalkozási eredmény (16. sor)

 

Eljutottunk ide is. Igen, ahogy a neve is mutatja, az eddig felsorolt bevételek és kiadások szokásosak egy cégnél. Akkor már értjük azt is, hogy miért hívják a következő sorokat „rendkívüli” bevételnek, ráfordításnak és eredménynek! Ugye milyen egyértelmű! 🙂

 

Rendkívüli vállalkozási eredmény (19. sor)

 

Ezekbe a sorokba olyan eseményekből adódó bevételek, ráfordítások tartoznak, amelyek a cég életében rendkívülinek számít. Mondok egy példát erre is: Rendkívüli eredménybe tartozik az átalakuláshoz kapcsolódó bevétel/ráfordítás különbözete, vagy a térítés nélkül adott/kapott eszközök értéke, átvállalt kötelezettség… A vizsgált cégünknél semmi rendkívüli nem történt. Szerintem ez az ő helyzetükben nem is hiányzott!!

 

Adózás előtti eredmény (20. sor)

 

Na végre! Ide is eljutottunk:) Ez az összeg is negatív (-520 ezer), ahogy ezt már az elején sejtettük. A táblázatban láthatja, hogyan számítjuk ki!

 

Sorszám Megnevezés (2010-es év!) Ezer Ft
1. Nettó árbevétel 473
5. Anyagjellegű jellegű ráfordítások -431
6. Személyi jellegű ráfordítások -506
7. Értékcsökkenési leírás -50
10. Üzemi (üzleti) eredmény -514
15. Pénzügyi műveletek eredménye -6
19. Rendkívüli vállalati eredmény 0
20. Adózás előtti eredmény -520

 

Ha megnézzük az előző év adatát, amikor is 1,112,000 Ft volt az adózás előtti eredménye, akkor aztán világosan látszik, hogy ez így van. Ez nem az Árindex Projekt éve volt. Mit kellene tennünk ahhoz, hogy tudjuk, ez az összeg nekik mit jelent? Igen, meg kellene vizsgálnunk az előző, 2008. évi adózás előtti eredményét.

 

Értik? Persze, hogy értik!

 

Kerestünk költöttünk, és maradt valamennyi. Vagy adott esetben kerestünk, költöttünk, költöttünk,… és elköltöttük az előző évben megspórolt pénzünket is.

 

Hasznos volt ez a kis áttekintés? Kíváncsivá tette?

HÁZI FELADAT! Akkor MOST álljon neki és nézze meg a saját és az Ön által kiválasztott cégek Eredménykimutatását!

 

Gyűjtse össze azokat a cégeket, amelyekre kíváncsi, akikről fontos, hogy minél több helyről gyűjtsön be korrekt információt! Ha van asszisztense, adja ki a feladatot, és Ön csak a kapott adatokat elemezze (drága a cégvezetők ideje).

 

Adunk egy mintát is. Ha csak az itteni adatokat gyűjti ki, abból is sokat profitálhat. Természetesen, mindig az utolsó, ill. aktuális 1-5 évet nézze meg!

 

Gyors, éves eredménykimutatást összehasonlító táblázat (pl. konkurencia elemzéshez)
Cégnév Nettó árbevétel (eFt) Üzemi eredmény (eFt) Adózás előtti eredmény (eFt)
  2009 2010 2009 2010 2009 2010
Saját cég adatai            
Árindex Kft. 6343 431 1300 -514 112 -520
             
             
             

 

Egy ilyen egyszerű táblázat a hasznára lehet. Akár kockás papírra is kiírhatja az adatokat, de az Excellel többféle rendezést, számítást végezhet pillanatok alatt.

 

Tudta azt, hogy egy, a fentihez hasonló, egyszerű eredmény-összehasonlító táblázattal komoly piaci információhoz juthat? Jobban megismerheti a konkurenseit, de még piaci trendek meghatározására is alkalmas egy ilyen egyszerű elemzés. Minden attól függ, mennyi adatot gyűjtünk ki.

 

 

Miről szól a MÉRLEG-elemzés 3. része?

Legközelebb elkezdjük a mérleg sorainak „vizsgálatát”. Azzal nem haladunk ekkora léptékben, mert nem ennyire egyértelmű. De ahogy a fentiekben is említettem, szerethető. Ugye, hogy nem is olyan nagy ördöngösség! A következő alkalommal már azt is látni fogja, hogy miből áll a vagyona másoknak! Érdemes velünk tartania! 🙂

 

A tudás, az információ és az idő érték! A mérleg megértése hasznára válik, hiszen tudatosabbá teszi, többlet információhoz juttatja, és időt takaríthat meg. Tartson velünk!

 

Folytassa a tanulást! 🙂

 

MÉRLEG-elemzés 3. rész

 

Töltse le!

 

 

Miben lehet a segítségére a REZON Könyvelő Iroda?

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia

 

Mit gondol? Van olyan ismerőse, akit érdekelhet ez az elemzés? Ossza meg bátran!