Ingatlan bérbe adás - bérbe vétel

Megindult a roham – az egyetemisták albérletet keresnek. 

 

A mi környékünkön – Békásmegyeren – ez egy nagyon jól érzékelhető jelenség, miután két főiskola is található a közelben. Ilyenkor kiadó lakást találni erre felé szinte lehetetlen, és persze ezt kihasználva, az árak is igen magasak. Mivel mi könyvelők vagyunk, így nem annyira a piaci helyzet, mint az ehhez kapcsolódó adózási kérdések érdekelnek bennünket. Nézzük, mire figyeljen!

Ki kösse a szerződést?

Van egy olyan szabály (SZJA 17.§ (5)), hogy aki 90 napot meghaladó időtartamig lakást bérbe ad, az a bevételéből levonhatja a más településen bérbe vett lakásra igazoltan kifizetett bérleti díjat. (Ez a szabály úgy él, úgy teljes, hogy benne van, hogy a bérbe vett lakással összefüggésben költséget nem számolhat el, és fontos az is, hogy a bérleti díját nem térítették meg neki.)

 

Nézzük a példát!

 

A szülő nevén van egy bérbe adott ingatlan Budapesten, ám a gyereke Debrecenben szeretne tanulni, így ott lakást kell bérelni. A szülő nevén érdemes kibérelni a debreceni ingatlant, amelynek a díját levonhatja majd a budapesti ingatlan bevételéből. A bevétel akár nulláig is csökkenthető.

 

Ez csak Magyarországon belül érvényes, vagy alkalmazható más állam területén bérbe vett ingatlan esetén is?

A rendelkezésben nincs kizárva az sem, hogy a külföldi állam területén bérelt ingatlan díját vonja le a bevételből, ha az egyéb feltételek fennállnak.

 

Milyen bizonylatokra van szükség?

A bérleti jogviszony és a bérleti díj igazolására elegendő a bérleti szerződés, de a kifizetést számlával vagy átvételi elismervénnyel (számviteli bizonylattal) kell igazolni.

 

Mi van akkor, ha más diákkal lakik a gyerek a bérelt lakásban?

Akkor a bérlőkkel külön-külön kell szerződést kötni, és értelemszerűen mindenki a saját részével gazdálkodik – a saját részét vonhatja le a kiadott lakásának bérleti díjából.

 

Kauciót is kell fizetni! Az is költségnek számít?

A kaució egy biztosíték, ami nem minősül bevételnek/költségnek az átadás pillanatában. A kaució akkor válik bevétellé/költséggé, ha a bérlet megszűnésekor a magánszemély nem adja vissza – beszámítja. Ezzel csak akkor lehet csökkenteni a bevételt!

 

És a rezsiköltség?

Mivel az áthárított rezsiköltség az új rendelkezések szerint nem számít bevételnek a bérbeadónál, nincs értelme küzdeni a mérőórák átírásával.

 

Ugye tudja?

2018. január 1. óta a bérbeadást kizárólag 15% SZJA terheli, mivel az 1 millió forint felett fizetendő EHO megszűnt. Hurrá!!! 🙂

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia