Adócsökkentés fejlesztési tartalékkal?

Mi az a fejlesztési tartalék? Hogyan működik ennek a tartaléknak a képzése? Mekkora lehet ez az összeg? Melyek a felhasználás feltételei? Mire nem használhatjuk fel a fejlesztési tartalékot és miért?

Tehát a kérdés az, hogy csökkenthető-e az adó fejlesztési tartalékkal. Igen! Ha még nem hallott róla, fussuk át a témát gyorsan, hátha még az idén, a mérleg beadása előtt hasznosíthatja.

 

Mi az a fejlesztési tartalék?

A fejlesztési tartalék a későbbi évekre képzett tartalék, amelyet tervezett beruházásra fordíthat a vállalkozás.

 

Hogyan működik ennek a tartaléknak a képzése?

Először is, a fejlesztési tartalék képzéséhez eredmény kell. 🙂 Ebből – az adott évi eredményből – lehet erre „félre tenni”, és ezzel az adott évi társasági adófizetés alól kivonni ezt az összeget. Akkor ezzel el is árultuk a legnagyobb vonzerejét: adót tudunk megtakarítani vele, vagyis csak előre kapunk meg kedvezményként egy bizonyos összeget.

 

Mekkora lehet ez az összeg?

Első sorban az eredménytől függ, egész pontosan, az adózás előtti eredmény 50 százaléka. A felső határ 500 millió forint, ami az adott évben csökkenti az adózás előtti eredményt. Tehát, nem képezhető fejlesztési tartalék, ha az adózás előtti eredmény nulla vagy negatív.

 

Mit kell még tudni, mielőtt belevágunk?

Fontos tudni, hogy a fejlesztési tartalékot a képzés adóévét követő negyedik adóév utolsó napjáig kell felhasználni, „elkölteni”. Amennyiben a felhasználás nem történik meg, akkor az sokba kerülhet, mert meg kell fizetni visszamenőleg a társasági adót, és fel kell számítani a késedelmi pótlékot is. Végig kell gondolni, hogy valóban lesz-e beruházás az elkövetkezendő 4 évben!

 

Lássuk a felhasználás feltételeit!

A fejlesztési tartalékot beruházásra lehet felhasználni. Vehetünk gépet, ingatlant, autót, stb. – amire a vállalkozásunk bevételszerző tevékenységéhez szükségünk lehet. 😉

 

Mire nem számolhatjuk el?

Olyan eszközre, amit térítés nélkül vettünk át, vagy olyan eszközre, aminek nincs értékcsökkenése. Ilyen például a telek, földterület.

 

Ezek miért esnek ki, mint lehetőség?

Egy kis tudományos rész: Azért, mert a fejlesztési tartalék tulajdonképpen egy előre megkapott értékcsökkenés.

 

Amikor Ön a vállalkozásához vásárol egy eszközt (100 ezer forint feletti értékben), akkor az nem jelenik meg azonnal költségként a könyveiben – ezt már mindenki sajnálattal megtanulta. Ilyenkor kerül elő a Számviteli törvény (Szt.) és a Társasági adó törvény (Tao), mert persze jó magyar szokás szerint, nehogy már egyszerű legyen az életünk. Mindkét törvény alapján be kell sorolnunk a vásárolt eszközt egy bizonyos kategóriába, hogy hány év alatt használódik el könyveinkben, és hány év alatt fogja végre lecsökkenteni az eredményünket a már rég elköltött pénzünk.

 

A Szt. a könyveinkben nyilvántartott értéket szabályozza, a TAO pedig a költséggé válás mértékét.

 

Veszünk egy nagy értékű gépet. Számvitelileg az értékcsökkenését a valóságnak megfelelően kell megállapítani, hogy hány évig fogja használni a vállalkozás.

 

Ez a törvény előírja, hogy meg kell állapítani egy maradványértéket, amennyiért mondjuk hét év után (feltehetően) el tudjuk adni. Az adótörvény szerint – ez fogja csökkenteni az adóalapunkat – pedig az értéke alapján kap egy besorolást, hogy a törvény mennyi idő alatt engedélyezi, hogy leírásra kerüljön. Ezen módszer szerint viszont nincs maradványérték, az egészet leírhatjuk (egyszer).

 

Tehát, ha egy olyan eszközt vásárolhatnánk a fejlesztési tartalékból, amelynek nincs értékcsökkenése, akkor nem lenne mire felhasználni az adóalap csökkentését.

 

 

Ritter Edit

 

Üdvözlettel:

Ritter Edit
ügyvezető
REZON Könyvelő Iroda

 

REZON Könyvelés | Minőség és Garancia